Seite 152 [152]
A rétegződés emlékezete e 151
bejöhetett akárki, persze ezek a gazduramék nemigen jöttek be. A mienket mindig
rövidre szabták, de a gazduraméké 3-4 óráig eltartott. Oda ilyenek nem mehettek
be, csak úgy kukucskálhattunk be az ablakon...
Édesapámnak csak egy háza volt, földje nem. A ház az epreskert felől volt: egy
szoba, egy konyha, egy kamra. Az udvaron malacól volt, meg egy kisszerű istálló,
abban két darab tehén. Lovat nem tartottak, de én már kocsis-lovas ember voltam,
lett egy kis földem. . . Mikor hazajöttem a tizennégyes háborúból, volt egy kis pénzem.
Mert hogy mondjam, olyan spór ember voltam. Mikorra leszereltem, a zsoldból volt
500 forintom. Mert a végén még kaptam 100 forint leszerelési pénzt is. Abból
azonnal vettem egy 160 négyszögöles elsőrendű szőlőt. Ez még tizenkilencben volt.
Közben napszámos, arató voltam és építettem egy kis házat is 1921-ben. A még
megtakarított pénzemből, és a rokonok is besegítettek. Volt házam és 160 szögöles
szőlőm. Ez a Hármason, a Hármas-határon volt. Akkor mellette volt egy 115 négy¬
szögöles darab szőlő, azzal mesgyés voltam. Megvettem azt is. Ezt már hitelre. De
a kunszentmártoni takarékból kaptam kölcsönt, mert volt mire adjanak. Ez összesen
275 szögöles szőlő. Ebből már meg tudtam indulni. Közben voltam arató, a kenyér¬
nek valót is azzal szereztük meg, aztán télen forgattam a szőlőben napszámért.
Vettem lovat, kocsit és fuvaroztam is vele. A húszas évek végén eladtam a bort,
megint lett egy kis megtakarított pénzem, és a takarék segítségével a Hajlási úton
vettem egy 525 szögöles földet. Az szántó volt. Ekkor fölfogtam úgy 15-20 kishold
földet feles szántóba, azt munkáltam. Ezt több gazdától kaptam, volt harmados
kukoricaföldem is. A "30-as évek közepétől már a fiam is tudott segíteni. Ekkor
a feleségem örökölt 250 szögöl szőlőt, de megint lett megtakarított pénzem is, meg
kaptam a takarékból hitelt, mert a többit is visszafizettem. Így megvettem András¬
tól, a feleségem testvérétől a mellette lévő darabot, ami 260 szögöl volt. Összesen
volt a "40-es évek elejére 785 szögöl szőlőm, 525 szögöl szántóm, házam, kocsim,
lovam és vagy 15-20 kishold feles szántóm. Huszonegy éves koráig, míg a fiam be
nem rukkolt, ő dolgozott velem, de akkor már aratót kellett fogadnom, és az 10 g
búzát vitt el. Magam nem bírtam. Az arató bennkosztos volt. Csépelni magam
csépeltem. Ekkor lett eladó a Csípsárban 775 szögöl szántó, még azt is megvettem.
Az apámnak nem volt semmije, de én lovas-kocsis ember lettem, a magam erejé¬
ből. "935
A narratívában a társadalmi csoportok intézményesülését, valamint a szegre¬
gációt megteremtő egyesületi élet néhány mozzanatát figyelhetjük meg. Nem
tudjuk egészen pontosan, a gazdakör, az iparoskör és a polgárikör tagsága mi
alapján különült el (a , gazduramék" kifejezés talán arra utal, az elsőben fel¬
15 Balogh János (sz. 1889.) Szabó L. 1982. 238-240.