Seite 151 [151]
150 e Eltűnt falusi világok
Milyen tulajdonságok és cselekvések jellemzik ezt a narratív figurát, és mi¬
féle, atapasztalatokból elvont érzékelési sémákat figyelhetünk meg? Az egyén
családi viszonylataiban jelenik meg, a narratíva fő motívuma a családi és a ro¬
koni kapcsolatok ereje. Ez a család nem a piactól elzárt termelési forma (a ,,csa¬
ládi gazdaság" ökonómiai értelmében), inkább egyfajta mentalitás vagy habi¬
tus, mely a szükségleteit, a lovak gyógykezelésétől a gyerek csizmájának meg¬
foltozasaig, Onmaga elégíti ki. Ez azonban nem akadályozza meg
a presztízsfogyasztást, a família társadalmi státusát reprezentáló , nagyváro¬
si" ceremoniális utazásokat sem. (, Tudnak azok ünnepelni is. Befogták a leg¬
szebb lovakat, rátették a legszebb lószerszámot, és suba volt mindenkin, nyá¬
ron elöl a szőrivel, télen befelé a szőrivel, és mentek ünnepelni... Mentek
a nagyvárosba, Kecskemétre. Vásárolni, templomba.") A család az atya tekin¬
télyére épül: a gazda élete végéig irányítja a termelést, feltétlen tiszteletet kö¬
vetel, és az öröklés rendjét biztosítja (, ha van 5 fia, az 5 fiúnak tanyát vesz.
A körzetbe lehetőleg, hogy ne messze legyen tőle"). Mindez az adatközlő szá¬
mára érték: a családtagok , összetartanak", elégedettek (, él boldogan, megsze¬
di magát mindenki"), amit a saját környezetében, Csépán hiányként él meg.
Említettem, Rozmics Péter konkrét személyekről és helyszínekről beszél,
lehetséges, hogy ez az emlékek felidézését vagy az elvont gondolatok megfo¬
galmazäsät segiti, és a cselekményesités a reprezentáció narratív megjeleníté¬
sének az eszkôze (Maurice Halbwachs ezt képnek, Serge Moscovici figurativ
magnak nevezi). Ennek nyelvi technikája az egyénítés és az általánosítás,
a jelen és a múlt idejű igealakok, valamint a , valóságos" és a feltételezett (mint¬
ha megtörtént volna) események váltogatása (,,a család", , a csaladok”, „a ta¬
nyavilági emberek", , ha a gyerek csizmájának a talpa levált", ,ha van 5 fia").
Ez az elbeszélésmód a múltbeli tapasztalatok közvetítettségére és a szub¬
jektumhoz kötöttségére utal. Az adatközlöt az elözö interjúban tekintélyelvű
személyiségnek ismertük meg, ez a szöveg ugyanezt erősíti, és azt mutatja,
hogy az egyénről és a közösségről alkotott reprezentációk a , családi és a kol¬
lektív élettervekhez" kapcsolódnak, illetve az , egyéni látószöget a családi és
a nemzedékeken átható gondolkodás" alakítja."
Ez volt vajon a falusi társadalom észlelésének az egyetlen módja? A követ¬
kező interjú egy másik csépai parasztemberrel készült.
„Volt gazdakör, iparoskör, polgarikör. A gazdurameknak nagy hazuk volt, de az
iparosoke csak olyan kicsi volt, mint a mienk. Nekünk minden esztendöben harom
bálat engedélyeztek. A gazduraméknak többet. Az övéké zártkörű volt. A polgáriba
83 Laszlo J. 2003. 161-162.
#4 Kaschuba, W. 1990. 73.