Seite 152 [152]
OCR
A rétegződés emlékezete e 151 bejöhetett akárki, persze ezek a gazduramék nemigen jöttek be. A mienket mindig rövidre szabták, de a gazduraméké 3-4 óráig eltartott. Oda ilyenek nem mehettek be, csak úgy kukucskálhattunk be az ablakon... Édesapámnak csak egy háza volt, földje nem. A ház az epreskert felől volt: egy szoba, egy konyha, egy kamra. Az udvaron malacól volt, meg egy kisszerű istálló, abban két darab tehén. Lovat nem tartottak, de én már kocsis-lovas ember voltam, lett egy kis földem. . . Mikor hazajöttem a tizennégyes háborúból, volt egy kis pénzem. Mert hogy mondjam, olyan spór ember voltam. Mikorra leszereltem, a zsoldból volt 500 forintom. Mert a végén még kaptam 100 forint leszerelési pénzt is. Abból azonnal vettem egy 160 négyszögöles elsőrendű szőlőt. Ez még tizenkilencben volt. Közben napszámos, arató voltam és építettem egy kis házat is 1921-ben. A még megtakarított pénzemből, és a rokonok is besegítettek. Volt házam és 160 szögöles szőlőm. Ez a Hármason, a Hármas-határon volt. Akkor mellette volt egy 115 négyszögöles darab szőlő, azzal mesgyés voltam. Megvettem azt is. Ezt már hitelre. De a kunszentmártoni takarékból kaptam kölcsönt, mert volt mire adjanak. Ez összesen 275 szögöles szőlő. Ebből már meg tudtam indulni. Közben voltam arató, a kenyérnek valót is azzal szereztük meg, aztán télen forgattam a szőlőben napszámért. Vettem lovat, kocsit és fuvaroztam is vele. A húszas évek végén eladtam a bort, megint lett egy kis megtakarított pénzem, és a takarék segítségével a Hajlási úton vettem egy 525 szögöles földet. Az szántó volt. Ekkor fölfogtam úgy 15-20 kishold földet feles szántóba, azt munkáltam. Ezt több gazdától kaptam, volt harmados kukoricaföldem is. A "30-as évek közepétől már a fiam is tudott segíteni. Ekkor a feleségem örökölt 250 szögöl szőlőt, de megint lett megtakarított pénzem is, meg kaptam a takarékból hitelt, mert a többit is visszafizettem. Így megvettem Andrástól, a feleségem testvérétől a mellette lévő darabot, ami 260 szögöl volt. Összesen volt a "40-es évek elejére 785 szögöl szőlőm, 525 szögöl szántóm, házam, kocsim, lovam és vagy 15-20 kishold feles szántóm. Huszonegy éves koráig, míg a fiam be nem rukkolt, ő dolgozott velem, de akkor már aratót kellett fogadnom, és az 10 g búzát vitt el. Magam nem bírtam. Az arató bennkosztos volt. Csépelni magam csépeltem. Ekkor lett eladó a Csípsárban 775 szögöl szántó, még azt is megvettem. Az apámnak nem volt semmije, de én lovas-kocsis ember lettem, a magam erejéből. "935 A narratívában a társadalmi csoportok intézményesülését, valamint a szegregációt megteremtő egyesületi élet néhány mozzanatát figyelhetjük meg. Nem tudjuk egészen pontosan, a gazdakör, az iparoskör és a polgárikör tagsága mi alapján különült el (a , gazduramék" kifejezés talán arra utal, az elsőben fel15 Balogh János (sz. 1889.) Szabó L. 1982. 238-240.
