Seite 150 [150]
A rétegződés emlékezete + 149
anyjuk magázza az édesapjukat. Az én édesanyám is magázza az édesapámat. Ez
a tiszteletadás sok helyen még ma is divatos. Kecskemét, Nagykőrös, Halas környé¬
kén, vagy valamelyik tanyavilágban élnek az ilyen emberek. A családok még nagy
korban, házas korban is összetartanak. . . Itt nem volt hagyományos. Amikor a gye¬
reket elbocsátották, azt mondták, hogy fűzzék ki a fejéből a kötőféket, menjen, pró¬
báljon életet. Azután keveset törődött az apa a gyerekével, addig igen, amíg otthon
volt. De a tanyavilági emberek, még a szemét le nem hunyja, addig összetart.
Dirigálja is. Tudnak azok ünnepelni is. Befogták a legszebb lovakat, rátették a leg¬
szebb lószerszámot, és suba volt mindenkin, nyáron elöl a szőrivel, télen befelé
a szőrivel, és mentek ünnepelni. A legényember hajtott, az eladólány mellette ült,
a nagyanya meg a nagyapa hátul ültek a parasztféderes kocsiban. Mentek a nagy¬
városba, Kecskemétre. Vásárolni, templomba. De ezt évente ötször-hatszor tették
meg csak.”#0
Az alföldi mezővárosok történeti kutatását a földesúri kötöttségektől mentes,
szabadparaszti fejlődés gondolata határozta meg, a társadalmi változások ér¬
telmezése a polgárosodás és a hagyományok őrzése (a , parasztminőség") di¬
chotómiájára épült. Az etnográfusok szintén figyelemben részesítették a me¬
zővárosokat, melyekben a falusi közösségekkel szemben, etnikailag és feleke¬
zetileg, a foglalkozás és a vagyoni helyzet, valamint a települési elhelyezkedés
szerint tagolt , kisközösségeket" különítettek el, és ezek a , rétegkultúrák"
abban különböztek a falvak , parasztkultúrájától" hogy , minden nehézség
nélkül elrendezhetők egy olyan fejlődési vonal mentén, mely az ún. archai¬
kustól a modernizálódó (vagy polgárosodó) felé halad." Ezáltal a pásztorok
,archaikus”, a tanyai gazdálkodással azonosított , hagyományos paraszti", va¬
lamint a termelési innovációkat megvalósító és a , paraszt-voltot már-már meg¬
tagadó" nagygazdák kultúrája az alföldi mezővárosokban egyaránt tanulmá¬
nyozható."!
Nem vonom kétségbe a paraszti polgárosodás modelljéből eredő centrisz¬
tikus látásmód érvényességét, a szöveg azonban alkalmas lehet a szociális
reprezentációk kialakulásának és elterjedésének, valamint a narrativitással
való összefüggésének vizsgálatára. A tiszazugi Rozmics Péter ismeri az alföl¬
di tanyavilágot, és bár látszólag egy konkrét szereplőt (családot) és helyszínt
(Kecskemét) mutat be, a tanyai nagygazdákra vonatkozó képzetek, eszmék,
továbbá szimbolikus viselkedések koherens mintázatát idézi fel."?
30 Rozmics Péter. A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2419-85.
#1 Szilágyi M. 1995. 8-9, 94.
42 Moscovici, S. 1998. 243-244.