Oldal 138 [138]
OCR
A rétegződés emlékezete ¢ 137 viselkedésformákat határoz meg számukra. A kategorizációban ezenkívül a mult hagyománykért tovább élő tapasztalata is szerepet játszik. , A társas emlékezet - folytatja a gondolatmenetét Tárkány Szűcs — összegyűjti a múlt társas emlékeit. Az elődök tapasztalatai társas hagyományokhoz juttatják az utódokat, és ezeknek az egyének tulajdonába jutásán túl, életükben is érvényre kell jutniuk." A fiatal etnográfus bizonyára nem ismerte a társadalmi reprezentáció durkheimi vagy a kollektív emlékezet halbwachsi fogalmát, a közösség éles szemű megfigyelése alapján és a falusiakkal beszélgetve következtetett az elődök tapasztalatainak jelenlétére, valamint a társadalmi csoportok konstituatív jellegére. A II. világháború után a történeti néprajz képviselői, a történészekhez hasonlóan, a mechanikusan megalkotott birtok- vagy üzemméretekhez rendelték a paraszti kategóriákat. Az etnográfiában az 1940-es évek végén a tiszaigari kutatás , érvényesítette elsőként a társadalmi rétegek szerinti megkülönböztetest” - szöl Pogány Mária értékelése, és az elkészült kéziratokban, majd az évtizedekkel később megjelent kötetben a , kis-, közép- és gazdagparasztok", a , törpe-, kis- és középbirtokos paraszti üzemek ", a földnélküli , szegényparasztok", a , mezőgazdasági proletariátus" vagy a , mezővárosi zsírosparasztság" és a , falusi tőkés osztály" változatos, az osztályharc tézisét is adaptáló terminológiájával találkozunk (az utóbbiak a , dolgozó parasztok elnyomorodasat” okozzak).’”* Ezek a kötelezően használt terminusok idővel eltűntek a néprajzi szövegekből, a paraszti rétegek a priori feltételezése azonban az életmódra irányuló gyűjtések rendezőelve maradt. Egyetlen példát említve, Szűcs Judit azt írja, hogy a birtok- és a tulajdonviszonyok szerinti rétegződés , a táplálkozásban is eltéréseket hozott létre", ? majd egy , szegényparasztot" idéz, aki nyomban ,cáfolja" a földtulajdon klasszifikációs szerepét, és a csoporttudatot is relativizálja: , Gazdák? Száz hold, ötven hold. Hát mán akinek tíz holdja volt, az gazdának érezte magát." A parasztság munkamegosztás szerinti meghatározása és birtoknagyság szerinti differenciálása a történetírásban és az etnográfiában sem volt alternatíva nélküli. Szabó István szerint a , paraszt" fogalmát a tőkés korszakban ki53 Tárkány Szűcs E. 1944. 42. 34 Kardos L. 1997. 7, 112-114, 118. »5 Az etnogräfus Szentesen, ahol a gyüjtömunkät vegezte, az 1-10 holdas birtokkal rendelkezöket „kisparasztnak”, a 10-50 holdasokat „közepparasztnak”, az 50-100 holdasokat „magygazdänak” nevezi. #6 Szücs J. 1984/1985. 167-168.
