Oldal 137 [137]
OCR
136 e Eltűnt falusi világok A falusi társadalmak , feltartóztathatatlan" átalakulását nem csak Szendrey Ákos figyelte meg. A Kemsén kutató fiatal szociológusok és etnográfusok ezt , nagy széthullásként" a hagyomanyos ,,tarsadalomszerkezet” bomlasaként értelmezték, ami bizonyára nem független a hanyatló és eltűnő, éppen ezért megörökítendő népi kultúra ideájától, és a , társadalmi rétegződésről" alkotott képet is befolyásolta. A szerzői kollektíva két , osztályt" különböztet meg: a vitalitásukat elvesztő , gazdákat", akik ,pógároknak nevezik magukat" (a ,paraszt" lealázó, amit , ki sem ejtenek"), valamint a nincsteleneket. Az előbbiek csoporttudatát a 2-3 fertály föld, a begyökerezettség, az egykézés, a vallástalanság és az anyagias szemlélet adja, a betelepedők és a , pógár családokba" házasulók vagy a , pógárság osztályába" emelkedők szintén egykézők lesznek, és a vallásukat nem gyakorolják. (A , pógárrá lett sokgyerekes bevándorolt családot csak azért nem nézik le a családlétszáma miatt, mert »meg akkor nem volt pögar.«”)” A rétegződés alapja tehát az azonos értékrend és szokáskultúra, az életvitel hasonlósága, ami a , pógár" vagy a , polgári" analitikus fogalmát bizonytalanítja el: ez a lokális közösségben kapja meg a jelentését, és nem az árutermelés vagy a vállalkozói mentalitás," hanem a rendies kiváltságtudat adja a lényegét. A néprajzi és a szociográfiai érdeklődés vezette a falukutatók közé a kolozsvári egyetem hallgatóját, Tárkány Szűcs Ernőt. 1944-ben jelent meg Mártély népi jogélete című munkája (ekkor még egyetemista), amelyben a társadalom ,tagolódásáról" figyelemre méltó megfigyeléseket tesz. Ő is két csoportot különböztet meg: a gazdákat, valamint a mezőgazdasági munkásokat és a napszámosokat. A napszámosok közül sokaknak a kezén néha 6-7 hold föld van saját tulajdonban; a gazdák rendjében már a három holdas is gazdának nevezi magát; a zsellércsaládból származó K. I. 6 holdon gazdálkodik, de napszámosnak nevezi magát. Miért? Aki ismeri ezt a társadalmat, látja, hogy a gazda és a napszámos között nem a föld a válaszfal, hanem a közvélemény ítélete. Ki miből származik, oda zárják vissza. . . A társadalom a közvéleményben, az egyházban, az adózó közegekben és az államban nyilvánul meg. . . Az egyének a családon keresztül kerülnek a társadalomba. A család helye a társadalomban meghatározza az egyes ember helyét is." A közvélemény alkotja meg tehát a társadalmi csoportokat, és helyezi el a családokat, valamint az egyéneket azokban, s jogokat és kötelességeket, illetve 39 Elek P. (et al.) 1936. 58-59, 80. 31 V6. Erdei F. 1942. 99-103. 52 Tárkány Szűcs E. 1944. 39-40.
