Oldal 139 [139]
OCR
138 e Eltűnt falusi világok alakuló osztályai és rétegei bizonytalanná teszik, és azt , gazdasági, társadalmi, életformabeli és kulturális értékmérők határozzák meg, és fogják össze.”’” (A „kulturälis ertekmeröket” az elsö etnogräfusnemzedekek falvakban gyüjtő tagjai is szem előtt tartották.) Molnár Mária, ahogy már említettem, Pierre Bourdieu , státus" és , pozíció" fogalmait használja fel. Státusjegyek (a földbirtok nagysága, a termelés módja), továbbá rendies és polgári pozíciójegyek (például az öröklött vagy a szerzett föld értéke, a fogyasztás) alapján alkot bonyolult rétegmodellt, amelybe a falusi társadalom egésze beilleszthető, és segítségével a paraszti polgárosodás és a kispolgárosodás is értelmezhető." Lajos Árpád több évtizedes, még az 1930-as években kezdett terepmunka és a helyiek alapos megismerése után készítette el egy Gömör megyei kurialista település, Szuhafő társadalomrajzát. A rétegződést nem a birtokstruktúra és a vagyoni helyzet határozza meg, és a külső szemlélő számára a falu lakói ugyanazt a paraszti benyomást keltik." A , nemeseket" és a , partiakat" a településrend, a személyes kapcsolatok (a gesztusok, a kommunikáció), a cselekvéseik és az ambícióik azonosítják, illetve különböztetik meg egymástól. (A ,paraszt" elnevezést nem használják.) Kölcsönösen elfogadott jelentése van még a keresztneveknek is, és a csoportidentifikáció hagyománnyá váló szabályait, például a házassági endogámiát megszegők ellen verbális vagy valós szankciókat alkalmaznak. (,, Te, ha beszélsz avval a nemzetgyalázó Bartók Rafussal, mondd meg neki, hogy ne tanálkozzék velem, mert im szembeköpöm.”)?” A településeken folytatott gyüjtömunka, példaul a csaladi és a rokoni kötelékek megfigyelése a múlt - írott forrásokat felhasználó — vizsgalataval egészült ki. 1985-ben etnográfusok és történészek népes csoportja kezdte meg a Közép-Tisza-vidék: a Heves, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Polgár és Leninváros határolta terület kutatását. Tiszaörs 1992-ben, alapításának hétszázadik évfordulójára , rendelt" ünnepi kötetet, a Társadalom című fejezetét Szabó László írta meg. Ferdinand Tönnies és Fél Edit nyomán különbséget tesz közösség és társadalom között, és úgy gondolja, az előbbi , személyes kapcsolatokon nyugvó rendszere" hosszú idő alatt alakult ki. Éppen ezt, a közösséggé alakulást mutatja be a szerző: a betelepedők és a törzsökös népesség közötti házasságok dinamikáját, a tanúk és a keresztszülők kiválasztását, valamint a rokoni, a mű#7 Szabó I. 1972. I. 14. 3955 Molnár M. 2000. 516-531. 59 Lajos À. 1979. 17, 40, 56. (A kézirat 1955-ben készült el.) A kötet előszavában Tálasi István az etnográfia kultúrafogalmának megfelelő , kulturális rétegződés" kifejezést használja. Peter Burke szintén a kulturális rétegződésről ír, ami a hazai társadalomtörténet-írás fogalmi apparátusában is megjelent. Lajos Á. 1979. 5, Burke, P. 1991. 40, Kövér Gy. 2003. 35-44.
