Page 100 [100]
A munkavégzés emlékezete e 99
az azután, hogy letöltötte a robotot, akkor napszámot kapott. De neki az egy állan¬
dó munkása volt. Ez jó volt nekem, mert ha munkája volt, akkor szólt. Megfizette
a napszámot. Meg összeismerkedtünk, jóban voltunk egymással nagyon. Segített,
ha nekem kellett fuvar. Én is segítettem neki. Tegeződtünk, mert egyidősek voltunk,
pedig gazda fia volt. Volt neki 20 hold, abban két hold szőlő. A szőlejébe mentem,
ha munkája volt. Nyitni, metszeni meg karaszolni, de permetezni is. Ha neki nem
volt már munkája, máshoz is mentem. Akkor még csak háromszor permeteztem.
Volt neki heréje is a Laposi-földeken, azt is napszámba kaszáltuk. Cselédet nem
tartott, viszont én állandó munkása voltam... A nádját is mindig én vágtam le,
nekem az a harmad rész elég volt a tetőmre, neki meg nem kellett, mert cserepes
volt a háza. Ha a nádat, rőzsét innen hoztuk csak, akkor egy napért hozta haza
kocsival, de ha a Gáttól hozott egy teher tűzrevalót, akkor már két napért. A kuko¬
rica föld robot, a kocsi robot egy évben úgy 15-16 nap robotot jelentett nekem, és
ezt K. Vargának végeztem."
A szöveg a néprajzi és a történeti irodalomban is sokszor leírt részes bérletet
eleveníti meg. Az adatközlő harmados kukoricaföldet kapott, ezért és a ter¬
mény hazaszállításáét , robottal" tartozik a gazdának. Ezenkívül bérmunkát
végez (például a rétkaszálást, amiért napszámot kap), de a munkaviszony
a cserét is magába foglalja (a különféle fuvarokért gyalogmunkát vállal).
Érdemes e sokszálú kapcsolat narratíváját is szemügyre vennünk. Az el¬
beszélő ezt kölcsönösen előnyösnek tartja, annak ellenére, hogy növekvő meny¬
nyiségű ingyenmunkát, ahogy maga nevezi: robotot végez. (Ez nem igazság¬
talan, hanem természetes számára, miként az is, hogy erről nem ők, hanem
a gazdák egymás közt a gazdakörben egyezkednek). A robotnapokat és a har¬
mados földdel járó, a szokások által szabályozott kötelezettségeket évtizedek¬
kel később is gondosan számon tartja, a munka mégis a napi interakciók gaz¬
dag és pozitívan értékelt rendszerébe illeszkedik. Az adatközlő nem csupán
állandó munkása" K. Varga Istvánnak, hanem , jóban voltunk egymással
nagyon" vele volt , mindig a legjobb viszonyom" , tegeződtünk, pedig gazda
fia volt", , segített, ha nekem kellett. .., én is segítettem neki" — azaz a narráció
a munkaviszony függőségeit az egyenlőség és az egymásrautaltság, illetve
a bizalmas vagy inkább a bizalmaskodó kapcsolat nyelvi formuláival oldja fel.
(Utóbbi jellegzetes eleme a ,gazduramék" kifejezés, amit általában a cselédek
használtak.)
30 A Szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattára 2412-85, 2419-85, Szabó L. 1982.
263-264.