ra komponensei, melyek tanulmányozása a megszűnésük előtt, ahogy a Cur¬
rent Anthropology folyóiratban fogalmaznak, a magyar néprajzosok , erkölcsi
kötelessége." A , megmentő" etnográfia ezúttal tehát a család- és háztartás¬
formákat, az üzemtípusokat, a gazdasági és életvezetési stratégiákat, a gon¬
dolkodásmódokat, a rokoni és a szomszédsági kapcsolatokat és más közössé¬
gi szervezeteket kívánt megörökíteni, és ez feltehetően közrejátszott abban,
hogy a paraszti világ ábrázolását évtizedekkel később a hazai bírálók egy része
idealizáltnak és nosztalgikusnak, valamint túlságosan statikusnak minősítet¬
te.142
Magam is bizonytalan vagyok abban (igaz, nemhogy tizenöt évet, de egyet¬
len napot sem töltöttem az átányiak között), hogy a Fél Edit és Hofer Tamás
által megfigyelt jelenségek egy homogén paraszti múltról tájékoztatnának. (A
gyűjtők fő célja, miként a Mi, korrekt parasztok. . . bevezetője fogalmaz, annak a
, hagyományos paraszti kultúrának a tanulmányozása, amely Átányon külö¬
nösen szívósan, gazdagon és elevenen maradt fenn."") Ez azonban nem zárta
ki a régi megszokások, habitusok cselekvésekben való továbbélését, aminek a
szertartásosságát (performativitását) feltehetően az ezeket megfigyelő és fény¬
képeken megörökítő etnográfusok jelenléte növelte. , Mi, korrekt parasztok
értettünk a lóhoz, neveltük a jó csikókat. Már ahogy végighajtott a falun, ahogy
az ostort tartotta a kezében, látni lehetett, hogy igazi beleszületett parasztem¬
ber" - fogalmaz az egyik adatközlő."
A néprajzkutatók és az átányiak interakciói állandóan változó, fenyegető
és kiszámíthatatlan politikai közegben zajlottak, ami szintén nem hagyható
figyelmen kívül a megismerést befolyásoló körülmények számbavétele során.
Fél Edit erre úgy emlékszik vissza, hogy a falusi társadalom erőszakos átala¬
kítása a történelmi helyzet , közös átéléséhez" vezetett (az etnográfus maga is
kiszolgáltatott volt a hatalommal szemben), és a változásokat érzékelve, a pa¬
rasztok , olyan mértékben váltak képessé saját világfelfogásuk és élettapasz¬
talatuk kimondására, amire a korábbi évtizedekben gondolni sem lehetett."
Az átányi kutatásról számolt be Fél Edit a Magyar Történelmi Társulat 1962¬
ben tartott vitaülésén. Először a résztvevő vagy beilleszkedő megfigyelésről
és a monografikus tárgygyűjtésről szólt, majd pedig a paraszti visszaemléke¬
141 Fél, E.-Hofer, T. 1972. 480.
2 Peldäul Voigt V. 1998.
13 Fel E.-Hofer T. 2010. 30.
M A hagyománytudat a múlt teljesebb emlékezeti birtoklásával kapcsolódott össze. A kuta¬
tók ugyanis megfigyelték, hogy a szegény emberek , egy generációval kisebb mélységben
ismerik az elődeiket, és ennek megfelelően szűkebb körben tartják számon rokonaikat."
Fél E.-Hofer T. 2010. 276, 386.
15 Fél E. 2001 (1982). 373-374.