Oldal 19 [19]
18 e Eltűnt falusi világok
véselméletté alakítása (a kettő szoros kapcsolata) mellett érvelt. A narráció,
mivel azt különböző helyzetekben különféle módon , használjuk", cselekedet
is egyben, illetve ahogy a cselekvés elszakad a cselekvőtől, úgy a szöveg is
,szemantikai" autonómiára tesz szert, , jelet, nyomot hagy... és archívvá és
dokumentummá válik", ami a , magyarázat" és a , megértés" egymást kizáró
dichotómikus ismeretelméleti tradícióján túllépve, a kettő dialektikájára épülő
„ertelmezesnek” enged teret.”
Egy másik tanulmányában a neves filozófus a beszédet (parole) és az írást
(a szöveget) a megnyilatkozás (discours) egymáshoz közeli formáinak tekinti
(„aszöveg, anélkül, hogy beszéd volna, vajon nem ugyanazon az oldalon áll¬
e, mint a beszéd a nyelvhez képest?")," továbbá újra és újra visszatér a narra¬
tív identitás fogalmához. Önmagunk azonosítása vagy a személyiség megal¬
kotása az elbeszélés révén történhet, ugyanakkor az élet , megfoghatatlan jel¬
lege folytán van szükségünk a fikció segítségére ahhoz, hogy az élő
tapasztalatot mintegy visszatekintve utólag megszerezzük, készen arra, hogy
átértékelhetőnek és ideiglenesnek tartsuk." Ricoeur szerint tehát a tapaszta¬
lat elbeszélésként kap nyelvi kifejezést, ami az elsődleges vagy közvetlen ta¬
pasztalatot kérdőjelezi meg.
Gerard Genette az , elbeszélés" szónak három jelentését különbözteti meg.
Az eseményt közlő szóbeli vagy írott beszédet (a narratív diskurzus e két ele¬
mét, Ricoeurhöz hasonlóan, ő is összekapcsolja), a diskurzus tárgyát alkotó
valós vagy fiktív eseményeket (a történetet) és a történet elbeszélését (narráci¬
óját), mint cselekedetet. Az elemzés ily módon a diskurzus és a történet, vala¬
mint a diskurzus és a narráció (az elbeszélés aktusa) kapcsolatára egyaránt
kiterjed."
A társadalmi reprezentációk szociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatá¬
nak újabb irányzatai szintén akommunikációval, illetve a narrativitással fűződ¬
tek össze. Serge Moscovici e fogalmat képzetek, eszmék és metaforák , háló¬
zatával" azonosítja, ami az individuum számára a társadalmi világukban való
tájékozódást (az egyének osztályozását és viselkedésük magyarázatát), vala¬
mint a kommunikációt teszi lehetővé, és e világ megnevezésére vagy a cso¬
porttörténetek elmondására alkalmas , kódokkal" látja el őket." Egy másik
tanulmányában a szociális reprezentációkat , specifikus megértési módként,
és a már ismert dolgok kommunikálásának módjaként" határozza meg, és
16 Ricoeur, P. 2000. 185-186, 191-196.
4” Ricoeur, P. 1999a. 20.
4 Ricoeur, P. 1999b. 403, Ricouer, P. 2001. 22-23.
9 Genette, G. 1996. 61-64.
5 Moscovici, S. 1973. XIII.