Page 84 [84]
6. KÖZPONTI PROBLÉMA KIEMELÉSE — ANALÓG TÖRTÉNET
jó-e a gyereknek az, ami történik vele." Azt kéri a csoporttól, hogy most egy kicsit
drámaíróként is gondolkozzanak a jeleneteken, és érdemes visszamenni az óra
legelején elhangzott dolgokhoz, hogy azokat be lehet-e építeni a jelenetekbe.
A csoport életkorától és érdeklődésétől függően a tanár is kínálhat további
dramaturgiai eszközöket, amik segíthetnek a jelenetek alkotásában. Én két ilyen
stratégiát"? szoktam ajánlani, ezek a következők:
A nézők képzeletét megmozgató eseményeket teremthetnek például olyan
váratlan pillanatokkal, amikor emberek nem a társadalmilag elvárt szerepük
szerint viselkednek helyzetekben. Ilyen például, amikor egy szülő gyerekesen
kezd el viselkedni olyan helyzetben, amikor a tekintélyére lenne szüksége. Vagy
amikor egy katona elérzékenyül, és hasonlók. Meg lehet fontolni, hogy milyen
szituáció lehet a jelenetben, amiben váratlanul másképp viselkedik valaki, mint
amit mások (akár a nézők) tőle elvárnának.
Vagy azzal is kísérletezhetnek a résztvevők, hogy miként lehet — hangokkal,
beszéddel — olyan meglepő pillanatot teremteni, aminek nem egyértelmű a ma¬
gyarázata, így a nézők megfejtését igényli. Ha például egy jelentben csak az egyik
szereplő beszédét hallom, akkor nézőként kénytelen vagyok azt a képzeletemmel
kiegészíteni. De van, amikor csak pár szó vagy egy fura hang hallható egy kiemelt
pillanatban, ami értelmezésbeli űrt teremt a nézőkben.
Kiscsoportos jelenetkészítés: 4-5 csoportban dolgozhatnak a diákok a jeleneteken.
Hasznos megállapodni és időrendbe tenni, hogy mennyivel az első találkozás
után játszódó jeleneten dolgoznak a csoportok, és hogy akkor mit tud, és mit nem
tud a gyerek. Ezekkel az információkkal hasznos, ha mindenki tisztában van,
hogy ne legyenek ütközések a jelenetek között. Érdemes időt hagyni arra, hogy
a jelenteken — azokat akár többször lepróbálva — dolgozhassanak a csoportok.
Beszámoló: Amikor elkészültek a jelenetekkel, akkor azokat osszák meg egy¬
mással. Érdemes arra reflektálni, hogy a jelenetek milyen kérdéseket vetettek
fel a történet kapcsán, milyen kérdéseken gondolkodtatták el a nézőket, azaz
a többi diákot. A tanár is bátran reflektálhat arra, ha akár tartalmi, akár formai
kérdéseket vet fel számára valamelyik jelenet.
Tapasztalataim szerint a formával történő kísérletezés izgalmas tartalmi
vizsgálódást tesz lehetővé. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel. Ha a diákok ön¬
bizalmat nyernek a formával való kísérletezésben, segíti, hogy a tartalomban is
elmélyedjenek.
138 Ezek a dramaturgiai stratégiák Edward Bond drámáinak tanulmányozásából származnak. Ezek¬
röl bövebben olvashatnak itt: Bethlenfalvy: Living Through Extremes, 116-120.
83 e