OCR Output

szinte teljes fegyverarzenálját: a szenteltvíz mellett használt pápa által megáldott
viaszmedált (Agnus Dei), Szent János evangéliumát és más szent szövegeket tar¬
talmazó nyomtatványokat, Szűz Máriához, Szent Ferenchez és Szent Antalhoz
szóló imádságokat, szentelt kenyeret stb. Megáldott virágokkal és növényekkel
csinált füstöt a démonok kiűzésére. A szenteltvízbe szentelt olajat csöppentett, és
azt itatta meg a megszállottakkal. Alkalmazta azokat a különleges exorcizmusszö¬
vegeket is, amelyek az ördögöt módszeresen, a megszállott testrészeinek aprólékos
felsorolásával, lépésről lépésre űzték ki. A megszállottak ilyenkor felváltva hide¬
get majd meleget éreztek futkározni a testükön, egyszer tüzet, másszor szelet érez¬
ve tagjaikban, mintha hangyák mászkáltak volna rajtuk.

Amikor a ferences egy időre hivatalosan is engedélyt kapott az ördögűzésre,
akkor ezzel együtt általában azt is kikötötték, hogy csupán az egyházmegyei rituálé¬
val végezheti el a szertartást. Amikor pedig két állítólagos megszállottat Kalocsára
szállítottak kivizsgálás céljából, akkor a bizonyító eljárás a hivatalos ordó felolvasá¬
sával kezdődött. Miután ez hatástalannak bizonyult, utána következett az orvosi
vizsgálat. Eközben a ferences azzal érvelt, hogy a hivatalos szertartásrend nem elég
erőteljes, nem elég hatásos arra, hogy a démonokat látványosan szóra bírják általa.

A másik általunk vizsgált r8. századi ördögűzési eset a Székelyföldön játszódott
le. E történetben vélhetően nem maga az ördögűzés ténye, hanem annak szokat¬
lan, az egyházi vezetés szemszögéből felettébb gyanús körülményei vezettek el a
botrányhoz." Az eset kapcsán keletkezett és fennmaradt dokumentumok alapján
pontosan nem derül ki, hogy mikor és kinek az észrevételei alapján keltette fel a
gyulafehérvári egyházmegye legfőbb méltóságainak figyelmét a csikszentgyörgyi
plébános ténykedése. Másfelől viszont tudjuk, hogy utóbbi — név szerint Ferenczi
György — 1726 adventjében kezdte el egy bizonyos Kata nevű asszony exorcizálását.
A heteken, hónapokon át elhúzódó procedúra egyik állomásaként a megszállott
nak vélt asszonyt 1727. március 23-án Csíksomlyóra szállították át. Lehetséges,
hogy ez a mozzanat már összefüggésben állt a tavasszal megindított egyházi vizsgá¬
lattal, amelynek keretében előbb két megbízott pap szállt ki a helyszínre abból a
célból, hogy a nő megszállottságának tényét ellenőrizzék. Miután a vizsgálat nem¬
csak a démoni megszállottság valótlanságát állapította meg, hanem jelentésük az
exorcizmus kapcsán történt szexuális jellegű kihágásokat is meglebegtette, az ügy a
legmagasabb fórumig, a gyulafehérvári püspökig jutott. Antalfi János főpásztor az
áprilisban összeállított kérdéssor (deutrum) alapján előbb az ügyben kisebb-na¬
gyobb mértékigérintett, környékbeli papokatfogta vallatóra, majdacsíkszentgyörgyi

21 x eo Le . . eee: .
" Az események bemutatása két, egymás mellett iktatott levéltári akta adatain alapul,

amelyek a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban (továbbiakban: GYÉL) találhatók:
GYÉL I. (Püspöki Levéltár) 1. (Püspöki Hivatal Iratai) 8/1727; 9/1727. Az eset leírását
önálló tanulmányban végeztük el (Bárth 2008b), itt csupán az ördögűző szertartás kö¬
rülményeire vonatkozó fejezetek rövidített változatát adjuk közre.

81