Page 81 [81]
Magára a szertartásra és annak papi cselekményeire vonatkozóan viszonylag
szűkszavú a leírás. Eszközként — a kereszten kívül — csupán a lila stólát említi,
amit a pap a megszállott nyakára tekerhetett. A rítus leírásában sűrűn (legalább
ötvenszer) szerepel a kereszt jele, amit a pap a kezével vagy a levegőbe, vagy a pá¬
ciens testére rajzolt. Emellett a szenteltvíz használatát javasolták, tömjénről vagy
szentelt olajról nem tettek említést. A szertartásleírás nagyobb hányadát a zsoltá¬
rok, evangéliumok és egyéb bibliai textusok teszik ki, valamint fél tucat oráció és
néhány hosszabb exorcizmusszöveg alkotja az ordót. Utóbbiak szövege nagyrészt
a szentírás mondataira és kifejezésire vezethető vissza.
Az alább bemutatott esettanulmányok adatai egyértelművé teszik, hogy ha
egy pap valóban ördögűzéshez fogott a 18. századi Magyarországon, ritkán ért el
sikereket pusztán e hivatalos szertartásrend alkalmazásával. Nem véletlen, hogy
a közkedvelt európai exorcista manuálok több jeles darabja nálunk is nagy nép¬
szerűségnek örvendett. Maximilian von Eynatten antwerpeni kanonok vagy az
itáliai ferences Hieronymus Mengi (Girolamo Menghi) neve és gyűjteménye ide¬
haza is ismert volt egyházi körökben." Műveik időnként eldugott falusi plébáni¬
ák könyvjegyzékeiben is feltűnnek." Az , alternatív" kézikönyvek valódi haszná¬
latát leginkább csak azokban a megtörtént és (szerencsés esetben) dokumentált
szituációkban tudjuk nyomon követni és értékelni, amelyek módot adnak a kora
újkori ördögűzés mikrotörténeti jellegű megközelítésére.
Bár időben ez a későbbi, mégis előre vesszük és rövidebben érintjük a ferences
Szmendrovich Rókus tevékenységét, aki 1766 és 1769 között a bácskai Zomborban
tett szert népszerűségre karizmatikus alkatával, prédikációs és gyóntatási képes¬
ségeivel, és legfőképpen gyógyító célzatú ördögűző-eljárásaival. Mivel utóbbi
, szolgáltatását" a környékbeli görögkeleti vallásúak számára is nyitva hagyta, elég
hamar szemet szúrt a kalocsai érsekség egyházi méltóságai számára. A vizsgála¬
tok, szenvedélyes hangú viták, érvek és ellenérvek egy kerek történetet keretez¬
nek, amely mindenképpen egy önálló monográfiát igényelne." Ami most itt szá¬
munkra érdekes, az elsősorban a zombori ferences exorcizmusainak rituális olda¬
la. Már az első ördögűzésről szóló beszámoló leírja, hogy Szmendrovich előbb a
hivatalos kalocsai egyházmegyei rituálé (rómaival megegyező) szertartásmenetét
alkalmazta, majd elővette a középkori gyökerű, súlyos exorcizmusok változatos
korpuszát jelentő alternatív gyűjteményét: Hieronymus Mengi Flagellum daemo¬
4 4
num és Fustis daamonum című kézikönyvét. Ugy tűnik, a fráter később is mindent
vu
megpróbált. Felvonultatta a nyugati egyház évezredes ördögűző-gyakorlatának
”# Eynatten 1926; FD 1697; FuD 1697. Mindkét szerzőről és műveikről lásd összefoglaló¬
an: Probst 2008.
15 Lásd pl. Kapoly plébániájának 19. század eleji könyvjegyzékét, ahol Mengi Flagellum
daemonumja szerepel: Hermann-Eberhardt 1942, 214.
16 Az elömunkälatokra läsd: Barth 2005a; 2007b; 2008a.
80