Oldal 14 [14]
foglakozik hosszabban. Az egyházi áldás és átok a megtérítés utáni évszázadokban
a ,pogányság maradványait" képviselő varázslók elleni harc egyik jelentős fegy¬
vereként értelmeződött. Utóbbiak működésére annál kevésbé volt szükség a
hívek közössége és az egyéni boldogulás érdekében, minél jobban funkcionált az
emberek igényeinek lehető legszélesebb körű kielégítésére hivatott papi benedik¬
ciós gyakorlat. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az egyházi áldás és átok tel¬
jességgel háttérbe szorította volna ugyanezen imádságok, varázsszövegek laikus,
, népi" változatait. A ráolvasások történeti kutatása számára európai viszonylat
ban meglehetősen nagyszámú olyan szöveg" áll rendelkezésre, amely formailag és
tartalmilag emlékeztet ugyan az egyházi mintára (vagy fordítva: az egyházi szöve¬
gek emlékeztetnek időnként ezekre), ám — gyakran éppen népnyelvi megfogal¬
mazásuk vagy tisztán mágikus szerkezetük miatt — utólagos tudományos konstruk¬
ciók mentén elválaszthatók a klerikális benedikcióktól és exorcizmusoktól."
Bob Scribner megközelítésében" az egyházi áldás-/átokgyakorlat a , szentség
ökonómiája" fogalmába tartozik, amely a késő középkori , populáris vallásosság"
számára a mindennapi élet egyik legfontosabb rendező elvét jelentette. A , szent
ség ökonómiája" eszerint magába foglalja a , szent" e világi (tehát profán világbe¬
li) manifesztálódásainak jelenségeit, amelyek a vallásos emberek számára lehető¬
vé tették, hogy kapcsolatot létesítsenek a szentséggel, és belőlük kozmikus rendet
alakítsanak ki. Ez a kozmikus rend behálózza az emberi relációk kiterjedt rendsze¬
rét: az emberi kapcsolatokat a szentséggel, a többi emberrel és a természeti világ¬
gal. Ez a koncepció nem a világ szent és profán tartományainak radikális ketté¬
választásán alapul, hanem azt tételezi fel, hogy a szent megtapasztalása mindig a
profánból, valamely történeti eseményként, egy bizonyos történeti szituációban
történik meg. Másrészt fontos tényező, hogy a szentség mindig különleges és rend¬
kívül hatékony erőként mutatkozik meg, olyan erőként, amellyel befolyásolni
lehet a profán világ történéseit. Ugyanakkor — összefüggésben a szentségi erők
manifesztációinak történeti jellegével — ezek múlékonyságot és nagyfokú változa¬
tosságot mutatnak. Újabb vallási rendszerek meggyökerezésekor a régi manifesztá¬
ciók gyakran akadályokká (például bálványokká) válhatnak, és ezért látványosan
elvetik őket (mint például a protestantizmus szembefordulása az ábrázolásokkal).
Scribner elméleti rendszerezésében a , szentség ökonómiája" a reformáció előt
ti Európában szoros összefüggésben állt a szociális reprodukcióval a háztartásban
és a közösségben, illetve a biológiai reprodukcióval az állati és növényi élet terén.
5 Lásd például: Mansikka 1909; Ohrt 1929; Spamer 1958; az újabb feldolgozások közül:
Schulz 2003.
4 Kieckhefer 1989, 69-75; Scribner 1987, 1-16.
5 A kérdéskör kompakt és korántsem csak Németországra érvényes összefoglalását a
szerző „Cosmic order and Daily Life: Sacred and Secular in Pre-Industrial German
Society" című tanulmánya adja: Scribner 1987, 1—16.
13