Oldal 355 [355]
354 e Azudvar vonzäsäban
szolgált Esterházy Pál Antal számára, akinek szüksége is volt erre az összegre,
ugyanis ő maga (az 1730-as végi oszmán háborúból hazatérve) nem a még
felújítás előtt álló wallnerstra8ei palotába költözött be, hanem 1739-1742 kö¬
zött (évente 2500 forintért) kibérelte sógorától, gróf Franz Anton von Lam¬
bergtől (1707-1765) a szintén abban az utcában talälhatö Lamberg-palotät.'”
A riemergassei ház végül nem maradt hosszú távon a família tulajdonában,
1757-ben Pál Antal herceg eladta 45 000 forintért a portugál származású, VI.
Károly és Mária Terézia bizalmát is élvező gróf Emanuel Telles von Sylva¬
Taroucának (1691-1771), a Németalföldi Tanács egykori elnökének, illetve
szintén egykori udvari építésigazgatónak (Hofbaudirektor)."
Az Esterházyak után - kronológiailag másodikként - a Pálffyak tettek szert
bécsi palotára, akik szintén előnyös házasságpolitikájuknak köszönhették
a császárvárosi tulajdonszerzést."? A család felemelkedésében és udvari in¬
tegrációjában rendkívül fontos szerepet játszó gróf Pálffy Pál (1592-1653),
későbbi nádor 1629-ben vette feleségül báró Johann Eusebius Khuen von
% A tágas palota az első emeleten tizenhét szobából és kápolnából, a földszinten tizenegy szobából,
nyolc lakájszobából, pincéből, illetve tizenkilenc lovas istállóból állt. Perger, 1994/a. 33. MNL OL P
108 Fasc. D. Nr. 17. A Lamberg-palotäröl bövebben läsd: Polleroß, 2010. 194-201.
: MNLOLP 108 Fasc. D. Nr. 25. Sylva-Tarouca személyéhez lásd: Walter, 1951. 167-188. A palotát később,
1818-ban Esterházy , Fényes" Miklós lánya, ifjabb Grassalkovich Antal felesége, Maria Anna (1739¬
1820) vásárolta meg, de csupán 1828-ig tartották meg az épületet. Harrer-Lucienfeld, 1954. IV. 696.
72 Sőt a Pálffyak házzal ugyan kronológiailag később, de palotával előbb rendelkeztek, mint az Ester¬
házyak.