Oldal 354 [354]
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 353
ránt érintő munkálatok nagyjából 45 000 forint körüli összegbe kerültek,
ami még Esterházy Pál számára is tekintélyes kiadásnak számított."? A be¬
fektetés azonban elérte célját, a palota előkelő főúri rezidenciává vált Bécs
belvárosában, az udvar közvetlen vonzáskörzetében. A 18. századi város- és
útleírások alapján az Esterházy-palota sosem számított a császárváros legim¬
pozánsabb főúri építményének, például a közeli Minoritenplatzon találha¬
tó Liechtenstein- vagy Starhemberg-paloták nagyobb figyelmet kaptak, de a
palota az utazók által számon tartott bécsi látványosságok közé tartozott."
A palota vizsgált korszakunk egészében betöltötte funkcióját, az Esterházy
família hercegi ágának bécsi jelenlétét és reprezentációját erősítette, az épüle¬
ten további átalakításokat és bővítéseket pedig Pál nádor unokája, Esterházy
Pal Antal végzett (több részletben) 1745-1756 között."
Az Esterházyak a 18. század első felében több bécsi házzal is rendelkeztek,
de térnyerésük és a város reprezentációs terében elfoglalt pozíciójuk szem¬
pontjából különösen fontos szerepet játszott a riemergassei (az egykori Daun)
palota megvásárlása. A házat 1714-ben vette meg Esterházy Pál özvegye,
Thököly Éva (1659-1716) egy bizonyos Reinerus Heimekenius (avagy Rei¬
ner Henckenius) von Kaichtól, Eleonóra császárné lakájától 30 500 forintért
(több részletben történő kifizetéssel), amelyet a hercegné halála után fia, Jó¬
zsef (1688-1721), majd nem sokkal később unokája, Pál Antal örökölt." A di¬
szes, a hercegi Esterházy család címerével ellátott épületet, amit a források
hol palotaként, hol házként említenek, Salomon Kleiner (1700-1761) is meg¬
örökítette a nevezetesebb bécsi épületekről és helyszínekről készített metszet¬
gyűjteményében." A palota az Esterházyak bécsi reprezentációját erősítette,
rezidenciaként azonban csupán átmeneti ideig használhatták, mert a házat
1735-től 1741-ig Batthyány Lajos kancellár vette bérbe." Batthyány a palotá¬
ban nemcsak az általa elnyert Hofguartierra tartott igényt, hanem 1800 forint
éves bérleti díjért (ebből 150 forintot a császári szállásadó tett ki) a második és
harmadik emeletet is kibérelte." A palota tehát egyfajta bevételi forrásként is
162 Perger, 1994/a. 29.
163 Lásd többek között: Bormastino, 1715. 10.
4 Perger, 1994/a. 33—42.
165 . Az Esterházy család bécsi házainak felsorolását läsd: Perger, 1994/a. 6-8.
166 A palotavásárlásról szóló szerződéseket lásd: MNL OL P 108 Fasc. D. Nr. 3-7. A palota megvásárlá¬
sa Harrer jegyzékében is szerepel: Harrer-Lucienfeld, 1954. IV. 696. Reiner Henckenius lakäj - 1718¬
ban bekövetkezett haläläig - valöban a csäszärnei udvartartäs tagja volt. Végrendelete is fennma¬
radt: ÖStA HHStA HA OMaA 630. Nr. 18
7 Kleiner, 1727. Nr. 8.
1688 Az Esterhäzy-palotäban Batthyany Lajos mellett egy ideig Koncsek Bernat is megszallt, aki szamara
minden bizonnyal patrónusa biztosított szállást. Staats- und Standes-Calender, 1738. 163.
169 A bérlemény három nagyszobából, hat szobából és további helyiségekből, illetve tízlovas istállóból
állt. A szerződés mindkét család levéltárában megtalálható: MNL OL P 108 Fasc. D. Nr. 16.; MNL
OL P 1335 Fasc. 1. fol. 124-127.