Oldal 355 [355]
OCR
354 e Azudvar vonzäsäban szolgált Esterházy Pál Antal számára, akinek szüksége is volt erre az összegre, ugyanis ő maga (az 1730-as végi oszmán háborúból hazatérve) nem a még felújítás előtt álló wallnerstra8ei palotába költözött be, hanem 1739-1742 között (évente 2500 forintért) kibérelte sógorától, gróf Franz Anton von Lambergtől (1707-1765) a szintén abban az utcában talälhatö Lamberg-palotät.'” A riemergassei ház végül nem maradt hosszú távon a família tulajdonában, 1757-ben Pál Antal herceg eladta 45 000 forintért a portugál származású, VI. Károly és Mária Terézia bizalmát is élvező gróf Emanuel Telles von SylvaTaroucának (1691-1771), a Németalföldi Tanács egykori elnökének, illetve szintén egykori udvari építésigazgatónak (Hofbaudirektor)." Az Esterházyak után - kronológiailag másodikként - a Pálffyak tettek szert bécsi palotára, akik szintén előnyös házasságpolitikájuknak köszönhették a császárvárosi tulajdonszerzést."? A család felemelkedésében és udvari integrációjában rendkívül fontos szerepet játszó gróf Pálffy Pál (1592-1653), későbbi nádor 1629-ben vette feleségül báró Johann Eusebius Khuen von % A tágas palota az első emeleten tizenhét szobából és kápolnából, a földszinten tizenegy szobából, nyolc lakájszobából, pincéből, illetve tizenkilenc lovas istállóból állt. Perger, 1994/a. 33. MNL OL P 108 Fasc. D. Nr. 17. A Lamberg-palotäröl bövebben läsd: Polleroß, 2010. 194-201. : MNLOLP 108 Fasc. D. Nr. 25. Sylva-Tarouca személyéhez lásd: Walter, 1951. 167-188. A palotát később, 1818-ban Esterházy , Fényes" Miklós lánya, ifjabb Grassalkovich Antal felesége, Maria Anna (17391820) vásárolta meg, de csupán 1828-ig tartották meg az épületet. Harrer-Lucienfeld, 1954. IV. 696. 72 Sőt a Pálffyak házzal ugyan kronológiailag később, de palotával előbb rendelkeztek, mint az Esterházyak.
