Oldal 343 [343]
OCR
342 s Az udvar vonzásában tanäcsostöl a Kumpfgassen väsärolt magának häzreszletet.'” Csáky halála után a lakást felesége, Batthyány Ferenc (1573-1625) dunántúli főkapitány lánya, Mária Magdolna (1611-1664) örökölte, aki pedig az 1660-as években gróf Wesselényi Ferenc (1605-1667) nádornak adta el." Az ingatlant az 1660-as években (legkésőbb 1667-ben) Wesselényi, halála után felesége, Széchy Mária (11679) - a magyar történelemből is ismert - gróf Johann Anton von Rottal (1605-1674) titkos tanácsosnak adta el, a házrész pedig a későbbi Rottal-palota részét képezte." Szintén ebben az időszakban, 1656ban vásárolt a bécsi Wipplingerstra8$én lakást magának gróf Forgách Ádám (1601-1681) banyavidéki fokapitany, késébbi orszagbiré.' Az ingatlan azonban nem maradt sokáig Forgách tulajdonában, ugyanis már 1660-ban eladta Johann Frombelt komáromi élésmesternek és feleségének. Forgách a bécsi lakásvásárlással valószínűleg több-kevesebb sikerrel az udvari kapcsolatait igyekezett javítani és befolyását erősíteni, ugyanis 1655-ben sikertelenül lobbizott azért, hogy a nádorválasztáson a jelöltek sorába kerüljön." A magyar főurak körében a 17. század utolsó harmadában egy időre újból csökkent a császárvárosi ingatlanszerzési kedv, ami az 1664. évi vasvári béke, illetve a Wesselényi-összeesküvés 1671. évi vérbefojtása után a Habsburg-magyar kapcsolatok változásával, az I. Lipót-féle kormányzat és a magyar rendiség közötti feszültségek növekedésével magyarázható. Újabb fellendülést 1683, illetve 1711 után, tehát egyfelől Bécs második török ostromát követően, másfelől pedig a Rákóczi-szabadságharc utáni tartós konjunktúra időszakában érzékelhetünk. A következőkben azon néhány magyar, illetve horvát személyről és családról lesz szó, akik vizsgált korszakunkban Bécsben saját lakással vagy házzal rendelkeztek, viszont nem térünk ki a palotát birtokló famíliákra, ugyanis velük külön alfejezetben fogunk foglalkozni. Az ingatlantulajdonosok körét elsősorban Paul HarrerLucienfeld (1883-1958) Wien, seine Häuser, Menschen und Kultur cimü monumentális (a részkötetekkel együtt 17 kötetes, kéziratban maradt) műve alapján fogjuk rekonstruálni."" Harrer bécsi telekkönyvek, urbáriumok és más levéltári, illetve kiadott források alapján dolgozta fel Bécs belváros házainak és birtokosainak a történetét. Harrer műve a témával kapcsolatban a legátfogóbb kiindulópontnak számít, de mindemellett még így is hiányosnak tekinthető, illetve számos, 19. század végi, téves várostörténeti adat be2 Harrer-Lucienfeld, 1955. IV. 663. 3 Harrer-Lucienfeld, 1955. IV. 663. 14 Grimschitz, 1944. 37. 5 Harrer-Lucienfeld, 1953. II. 630. Harrer Forgäch Antalként emliti az uj tulajdonost, de a titulusai alapján egyértelműen Forgách Ádámról van szó. 106 Várkonyi, 2007. 96—104. 7 Harrer-Lucienfeld, 1951-1958. I-VIII.
