Oldal 344 [344]
OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 343 építése miatt kellő forráskritikával kezelendő. A következő rövid áttekintés szükségszerűen hiányos lesz, annál is inkább, mivel a külvárosokról csupán töredékes információkkal rendelkezünk, ennek ellenére bízunk benne, hogy fog némi relevanciával szolgálni a császárvárosi ingatlannal rendelkező különböző csoportok vizsgálatához. A következő alfejezetben látni fogjuk, hogy az udvarba legszorosabban integrálódott négy família, a Batthyány, az Erdődy, az Esterházy és a Pálffy család rendelkezett császárvárosi palotával, az utánuk következő szintet jelentették a Draskovichok és a Nádasdyak, akiknek ugyan palotájuk nem, de bécsi házuk vagy házrészük volt. A horvátországi eredetű, de magyarországi birtokokkal is rendelkező Draskovich és főként a Dunántúlon birtokos Nádasdy família története számos párhuzamos vonást mutat. Mindkét család a Habsburg-dinasztia szolgálatában emelkedett főnemesi rangra: a Draskovichok 1567-ben kaptak bárói, 1635-ben grófi címet, a Nádasdyak pedig 1553-ban lettek bárók és 1625-ben grófok. A katonai szolgálat a 18. században mindkét család tagjai számára alapvető karrierpályát jelentett, "" egymással is szoros (családi) kapcsolatban álltak, valamint a bécsi kapcsolatépítésre és jelenlétre is mindkét família fontos feladatként tekintett, amelynek a császárvárosi ingatlanszerzés alapvető eszközét jelentette." A Draskovichok az 1660-as évektől rendelkeztek bécsi házzal, amit a széles műveltségű gróf Draskovich Miklös (11687), későbbi országbíró és felesége, Nádasdy Krisztina (16461682) a Neuer Markton vásárolt. A ház három generáción keresztül maradt a família tulajdonában, ami nagyban segítette vizsgált korszakunkban is a Draskovichok aktív bécsi jelenlétét, gondoljunk csak Draskovich János udvari haditanácsosi pályájára vagy hasonló nevű fiának bécsi tanulmányaira. A következő generációnak azonban már más tervei voltak: Draskovich József (1714-1765), későbbi táborszernagy 1743-ban eladta a házat báró Anton Franz von Gudenus (1687-1754) mainzi titkos tanácsosnak, a Birodalmi Kancellária taxátorának."" Ugyanebben az évben tett szert viszont bécsi lakásra Draskovich József másodunokatestvére, Draskovich Ádám Ferenc (1673-1749) altábornagy, helytartétanacsos és Johanna Barbara von Herbeville (+1727) lanya,' Rozalia, aki grof Franz Joseph von Waldsteint6l (1719-1758) - Otto Christoph 108 Kiemelkedő katonákat mindkét családban már a 16. században is lehet azonosítani, például báró Draskovich János (71613) vagy báró Nádasdy Ferenc (1555-1604) személyében. 9 Bessenyei, 2005; Kocevar, 2005; Pälffy, 2012. "o "Nagyjából a mai Neuer Markt 9. szäm alatti häzhelyröl van szö. Harrer-Lucienfeld, 1956. VI. 175.; Szibler, 2009. m Harrer-Lucienfeld, 1956. VI. 175.; Wagner-Rieger, 1957. 68. Johanna Barbara a lotaringiai származású gróf Ludwig von Herbeville (1635-1709) täbornagynak a lánya, aki a Rákóczi-szabadságharc első felében volt a Magyar Királyság területén harcoló császári csapatoknak a főparancsnoka.
