OCR
Lakäslehetösegek a csäszärvärosban « 341 re többeket érintett." Az Udvari Kamara magyar tanácsosai közül mások mellett felsőbüki Nagy József és Ürményi József is hasonló támogatást kapott, tanácsosi fizetésük (4000 forint) mellé évente további 500 forint kvártélypénzt ítéltek meg számukra az 1770-es években." Hasonló példákat más hivatalok esetében is lehetne említeni, de általánosan megállapítható, hogy a kvártélypénz bizonyos mértékig mindig igazodott az adott tisztségviselő beosztásához és javadalmazásához, például Nádasdy kancellár 1746-ban 14 000 forintos fizetése mellé további 2000 forint lakástámogatásban részesült." Lakások és házak A natio Hungarica azon tagjai, akik Bécsben ingatlantulajdonnal rendelkeztek, nagyságrendekkel szűkebb kört alkottak, mint akik fogadóban vagy bérelt lakásban szálltak meg. Ez a helyzetkép nemcsak a 18. századra, hanem a kora újkor évszázadainak az egészére helytálló. A Magyar Királyság főúri elitjének néhány tagja ugyan már I. Ferdinánd uralkodásának végére szert tett bécsi házra, az 1560-as évek elején Oláh Miklós esztergomi érsek, főkancellár mellett Nádasdy Tamás (1498-1562) nádor özvegye, Kanizsai Orsolya (1571), valamint Zrínyi Miklós (11566) szigetvári és Gersei Pethő János (11578) komáromi főkapitány is rendelkeztek a császárvárosban saját házzal." Sőt a 16. század első felében már a jó udvari kapcsolatokkal bíró neves hadvezérnek, a , kőszegi hősként" elhíresült Jurisics Miklósnak (1490-1544) is sikerült háztulajdonra szert tennie." I. Ferdinánd halála után, a változó politikai körülmények között azonban a magyar elit udvari integrációja megakadt, ami a bécsi ingatlanszerzésekben is tetten érhető."" A 17. század második harmadában, III. Ferdinánd uralkodása alatt, illetve kiváltképp I. Lipót regnálásának első éveiben újabb hullám figyelhető meg a magyar főnemesség bécsi ingatlanszerzésének folyamatában, amikor többen császárvárosi házhoz jutottak." 1640-ben például gróf Csáky Läszlö (1605-1654), későbbi országbíró báró Eustachius von Altheimb alsó-ausztriai kormány95 Quartiergeldet mindig csak az kapott, aki nem részesült udvari szállásban. Rescher, 2016. 104. 96 OStA FHKA NHK Kaale O 1772. febr. 24. (Fasc. 4.); Uo. 1776. máj. 6. (Fasc. 6.) 97 OStA HHStA HS B 794. fol. 41r. 98 Pálffy, 2016. 116. 99 Harrer-Lucienfeld, 1957. VII. 192. 100 Jellemzően a korábban megszerzett ingatlanok is új tulajdonosra találtak, bár a Zrínyiek 1651-ig megtartották a házukat. Harrer-Lucienfeld, 1952. II. 144. Az I. Ferdinánd halálát követő évszázadban is feltehetően többen rendelkeztek a császárvárosban a magyar rendek tagjai közül ingatlantulajdonnal, erről az időszakról egyelőre azonban töredékes adatok állnak a kutatás rendelkezésére.