Oldal 308 [308]
OCR
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 307 számíthatott a magyar rendek számára kívülállónak."" 1732. március 24-én pedig Lotaringiai Ferenc helytartói kinevezésére is sor került."" A tárgyalások alapján látszik, hogy a Titkos Konferencia, ami alapvetően uralkodói és összbirodalmi érdekeket igyekezett szem előtt tartani, nem helyezkedett markánsan szembe a magyar rendi társadalom érdekeivel, sokkal inkább a békés belső állapotok fenntartására és az aktuális politikai kihívások minél kevesebb feszültséget kiváltó megoldására törekedett. VI. Károly regnálása alatt több alkalommal nem hívták össze az országgyűlést, így Lotaringiai Ferenc 1741-ig maradt meg helytartói tisztségében, és 1740-ig a Magyar Királyság egészét érintő általános politikai kérdések nem kerültek a Titkos Konferencia elé (legalábbis a felterjesztések-sorozatban nem láttuk nyomát)."" Az 1730-as években az uralkodó és a bécsi kormányzati elit figyelmét elsősorban a katonai-diplomáciai konfliktusok - mint a lengyel örökösödési háború (1733-1738) vagy az újabb oszmán háború (1736-1739) - kötötték le. Az utóbbi háború a Magyar Királyságot is közvetlenebbül érintette, a magyar csapatok, illetve a magyar főúri származású katonák aktívan kivették a részüket a harcokból, az utóbbi csoport pedig a hadvezetésben is fontos szerepet kapott, miként láthattuk, Pálffy János is katonai felkészültségének és pozíciójának köszönhette, hogy 1737-ben a Titkos Konferencia ülésére meghívást kapott. Az elhúzódó háború finanszírozása rendkívüli módon megterhelte az uralkodói kincstárat, a bevételek növelése több konferenciaülés tárgyát is képezte. 1738. szeptember 12-én a következő katonai évre igyekeztek a költségvetést összeállítani, amelyet a kormányszervek vezetői nagyjából 11 millió forintban állapítottak meg." Ezen öszszeg eléréséhez a cseh-osztrák örökös tartományok egy részében, kiváltképp a Vencel-korona országaiban a bevételek növelését irányozták elő, de ez a Szent Korona országait nem érintette, amelyek együttesen a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség, illetve ide számítva a Katonai Határőrvidéket és a Temesi Bánságot is 3 286 000 forintos hozzájárulásukkal a teljes költség 29,8790-át viselték."! Nem meglepő, hogy a tanácskozáson magyar tanács§7 Germeten Lotaringiai Ferenc helytartói kinevezését követően új pozíciójában teljesített szolgálatot, de a Magyar Udvari Kancelláriánál (távolléte ellenére) továbbra is, egészen 1739. évi haláláig a tanäcsosok között tartottäk szamon. ÖStA HHStA HS B 794. fol. 32v. 6% ÔStA HHStA UR LUK Nr. 424. A kinevezést a Királyi Könyvekben két hónappal később jegyezték fel: MNL OL A 57 Bd. 36. fol. 709-710. §9 Az 1730-as évek háborúinak finanszírozásához az uralkodó a rendek anyagi hozzájárulását konkurzusokon kérte, amelyekre 1734-1737 között évente sor került. A tárgyalásokon a főnemesi elit egyegy Bécsben is rendszeresen megforduló tagja, mint Erdődy Gábor Antal és bátyja, György, Esterházy Imre esztergomi érsek vagy Pálffy János országbíró a subsidium-megajánlás fontos szószólói voltak. Szijärtö, 2010. 235-241. 6° ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 48. 1738. VII-IX. fol. 50-73. 6% A Magyar Kirälysäg hozzäjäruläsa 2,5 milliö, az Erdelyi Fejedelemsege 0,55 milliö, az tjszerzeményi területeké együttesen o,236 millió forintot tett ki. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 48. 1738. VII-IX.
