Oldal 308 [308]
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 307
számíthatott a magyar rendek számára kívülállónak."" 1732. március 24-én
pedig Lotaringiai Ferenc helytartói kinevezésére is sor került."" A tárgya¬
lások alapján látszik, hogy a Titkos Konferencia, ami alapvetően uralkodói
és összbirodalmi érdekeket igyekezett szem előtt tartani, nem helyezkedett
markánsan szembe a magyar rendi társadalom érdekeivel, sokkal inkább
a békés belső állapotok fenntartására és az aktuális politikai kihívások minél
kevesebb feszültséget kiváltó megoldására törekedett.
VI. Károly regnálása alatt több alkalommal nem hívták össze az ország¬
gyűlést, így Lotaringiai Ferenc 1741-ig maradt meg helytartói tisztségében, és
1740-ig a Magyar Királyság egészét érintő általános politikai kérdések nem
kerültek a Titkos Konferencia elé (legalábbis a felterjesztések-sorozatban
nem láttuk nyomát)."" Az 1730-as években az uralkodó és a bécsi kormány¬
zati elit figyelmét elsősorban a katonai-diplomáciai konfliktusok - mint a
lengyel örökösödési háború (1733-1738) vagy az újabb oszmán háború
(1736-1739) - kötötték le. Az utóbbi háború a Magyar Királyságot is köz¬
vetlenebbül érintette, a magyar csapatok, illetve a magyar főúri származású
katonák aktívan kivették a részüket a harcokból, az utóbbi csoport pedig a
hadvezetésben is fontos szerepet kapott, miként láthattuk, Pálffy János is ka¬
tonai felkészültségének és pozíciójának köszönhette, hogy 1737-ben a Titkos
Konferencia ülésére meghívást kapott. Az elhúzódó háború finanszírozása
rendkívüli módon megterhelte az uralkodói kincstárat, a bevételek növelése
több konferenciaülés tárgyát is képezte. 1738. szeptember 12-én a követke¬
ző katonai évre igyekeztek a költségvetést összeállítani, amelyet a kormány¬
szervek vezetői nagyjából 11 millió forintban állapítottak meg." Ezen ösz¬
szeg eléréséhez a cseh-osztrák örökös tartományok egy részében, kiváltképp
a Vencel-korona országaiban a bevételek növelését irányozták elő, de ez a
Szent Korona országait nem érintette, amelyek együttesen a Magyar Király¬
ság, az Erdélyi Fejedelemség, illetve ide számítva a Katonai Határőrvidéket
és a Temesi Bánságot is 3 286 000 forintos hozzájárulásukkal a teljes költség
29,8790-át viselték."! Nem meglepő, hogy a tanácskozáson magyar tanács¬
§7 Germeten Lotaringiai Ferenc helytartói kinevezését követően új pozíciójában teljesített szolgálatot,
de a Magyar Udvari Kancelláriánál (távolléte ellenére) továbbra is, egészen 1739. évi haláláig a ta¬
näcsosok között tartottäk szamon. ÖStA HHStA HS B 794. fol. 32v.
6% ÔStA HHStA UR LUK Nr. 424. A kinevezést a Királyi Könyvekben két hónappal később jegyezték
fel: MNL OL A 57 Bd. 36. fol. 709-710.
§9 Az 1730-as évek háborúinak finanszírozásához az uralkodó a rendek anyagi hozzájárulását konkur¬
zusokon kérte, amelyekre 1734-1737 között évente sor került. A tárgyalásokon a főnemesi elit egy¬
egy Bécsben is rendszeresen megforduló tagja, mint Erdődy Gábor Antal és bátyja, György, Ester¬
házy Imre esztergomi érsek vagy Pálffy János országbíró a subsidium-megajánlás fontos szószólói
voltak. Szijärtö, 2010. 235-241.
6° ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 48. 1738. VII-IX. fol. 50-73.
6% A Magyar Kirälysäg hozzäjäruläsa 2,5 milliö, az Erdelyi Fejedelemsege 0,55 milliö, az tjszerzeményi
területeké együttesen o,236 millió forintot tett ki. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 48. 1738. VII-IX.