Seite 258 [258]
OCR
Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői e 257 Nagy 500 forintot kért magának. Két évvel később azonban Nagynak is sikerült felvételt nyernie a hivatalba. Ajánlások, patrónus-kliens viszonyok Az adott pozíció hivatali felettesének, a tisztség korábbi birtokosának vagy magyar személyi ügyekben a magyar referensnek az ajánlása nagy súllyal esett latba a felvétel folyamatában. Fekete György véleményére különösen sokat adtak, aki nemcsak felsőbüki Nagy Istvánt ajánlotta a hivatalba, hanem az 1745-ben felvételt nyert Vajay Lászlóról is elismerően nyilatkozott, illetve Niczky Kristóf is neki köszönhette kinevezését."? Niczky ugyanis nővére, Anna révén Fekete sógora volt, amire a jelölt egyéb érdemei mellett Dietrichstein kamaraelnök is előnyként hivatkozott felterjesztésében."" De alsóbb hivatali pozíciók esetén is fontos lehetett a referensek véleménye, például korszakunk első magyar kancellistája és tolmácsa az 1716-ban kinevezett Király Ádám Meskó Jakabnak köszönhette megbízását. Király 1709-ben a pozsonyi országgyűlésen találkozott Meskóval, majd hét éven keresztül kapcsolatban állt vele, és egyfajta gyakornokként igyekezett tanulni tőle. Ugyan a hivatalos kiválasztási elvek szerint törekedtek arra, hogy a kamarai tisztségviselők minél függetlenebb személyek legyenek, és ne álljanak főnemesi patrónusok függőségében, de ez a rendi társadalom érdekkapcsolatainak megfelelően nem mindig és nem maradéktalanul tudott teljesülni." A szaktudáson és hivatali tapasztalaton túl a kapcsolatok is nagymértékben befolyásolták az Udvari Kamarába való felvételt. A kapcsolati hálózat a főnemesek esetében volt a legkiterjedtebb, így náluk nehéz egy-egy személyhez kötni a hivatali kinevezést. A neves grófi famíliák tagjait jól ismerték az udvarban, ezért felvételi irataik is igen szűkszavúak, esetükben formális ajánlásokra pedig nem volt szükség. Egyszer-egyszer viszont feltételezhető a felvételt eldöntő ajánló személye, mint Esterházy Ferenc esetében, aki 1741ben kamarásként a társuralkodó szűkebb kíséretéhez tartozott, és bizalmi kapcsolatuk a császárkoronázás után is megmaradt, amit a szabadkőműves mozgalom iránti közös szimpátiájuk tovább erősíthetett."7 Vagy 1775-ben #3 OStA FHKA AHK HFO Akten 1745. jul. 2. (Kt. 2771.) 44 Uo. 1745. nov. 23. (Kt. 2781.) #5 OStA FHKA AHK HFO Akten 1716. febr. 29. (Kt. 2042.) 456 A téma könyvtárnyi szakirodalmából itt most csak egy fontosabb módszertani tanulmányra utalunk: Reinhard, 1998. A patrónusi támogatás a Magyar Udvari Kamarához való felvételnél is sokat számított, lásd: Khavanova, 2014. 1213—1214. 37 . Fazekas, 2014/b. 6. Esterházy részletesebb bemutatását lásd a kötetben a magyar udvari kancellárok között.
