Seite 257 [257]
OCR
256 s Az udvar vonzásában Ezt követően hasonlítja össze Dietrichstein a két legalkalmasabbnak tartott jelöltet, Brunszvik Antalt és felsőbüki Nagy Istvánt. Érdemes a kamaraelnök érvelését részleteiben végigkövetni: szerinte mindketten , mind a jog elméletében, mind gyakorlatában jól megalapozottak", jó , stílussal? és német nyelvtudással rendelkeznek, valamint a Magyar Királyságban tekintéllyel bíró nemesek, akik nem állnak senkivel sem szoros függőségi viszonyban. Fekete György véleménye szerint is mindketten kiválóan alkalmasak a pozíció betöltésére és a kapcsolódó feladatok elvégzésére."! De mivel csupán egyiküket vehetik fel, ezért felsőbüki Nagyot tartják alkalmasabbnak, amit Dietrichstein előterjesztése hét pontba szedve mutat be: 1. Míg Brunszvik újnemesnek számít, addig felsőbüki Nagy családja már sokat bizonyított és komoly tekintéllyel rendelkezik. 2. Felsőbüki Nagy (korábban idézett) nagybátyja mint alnádor az 1723. évi országgyűlésen (az elhunyt személynököt helyettesítve) sokat tett a Pragmatica Sanctio elfogadtatásáért. 3. Az 1741. évi országgyűlésen felsőbüki Nagy István mint soproni megyei követ és jegyző maga is igen aktív szerepet játszott, propagálta a nemesi felkelést, sőt 1742ben maga is mint alezredes a frontra vezette a vármegyei csapatokat. 4. Míg Brunszvik csupán tizennégy éve szolgál, felsőbüki Nagy huszonegy éve teljesít prokurátori és tizenhárom éve megyei jegyzői feladatokat. 5. Felsőbüki Nagy szóban és írásban egyaránt jobb némettudással rendelkezik. 6. Felsőbüki Nagynak kevesebbet kellene fizetni. 7. Fiskális prokurátorként felsőbüki Nagy már számos olyan üggyel találkozott, amely a leendő magyar referens hatáskörébe tartozik. Mindezek után nem meglepő, hogy 1745. június 21-én, tizenkét nappal Dietrichstein kamaraelnök felterjesztését követően felsőbüki Nagy Istvánt nevezték ki az Udvari Kamara tanácsosává és magyar ügyeinek referensévé. A felvételi döntéshozás szempontjaiba nemcsak a tanácsosok és titkárok, hanem olykor a kamarai kancellária hivatalnokai esetében is betekintést nyerhetünk. Jó példa erre Belák György felvétele. 1766-ban Tagányi János kancellista mellé kerestek ülnököt (accessor), arra a feladatra, hogy , régi" magyar iratokat olvasson és jegyzeteljen ki."? A pozícióra Belák mellett két alkalmas jelöltet találtak, Nagy Ferencet és Joseph Gürtlert. A felvételi anyagban mind a három pályázó kérvénye megtalálható. Belák és Gürtler pályakezdők voltak, Nagy már rendelkezett hivatali (ellenőri) tapasztalatokkal. Annak ellenére, hogy Gürtler filozófiai tanulmányokat is folytatott, Belák és Nagy voltak az esélyes jelöltek, azonban Tagányi ajánlására Belákot vették fel, amiben az is szerepet játszott, hogy neki pályakezdőként csupán 300 forintot kellett fizetni, míg a releváns munkatapasztalatokkal rendelkező 31 Nagy, 2019. 42 OStA FHKA NHK Kaale O Akten 1766. apr. 16. (Fasc. 3.)
