Seite 257 [257]
256 s Az udvar vonzásában
Ezt követően hasonlítja össze Dietrichstein a két legalkalmasabbnak tar¬
tott jelöltet, Brunszvik Antalt és felsőbüki Nagy Istvánt. Érdemes a kamara¬
elnök érvelését részleteiben végigkövetni: szerinte mindketten , mind a jog
elméletében, mind gyakorlatában jól megalapozottak", jó , stílussal? és német
nyelvtudással rendelkeznek, valamint a Magyar Királyságban tekintéllyel
bíró nemesek, akik nem állnak senkivel sem szoros függőségi viszonyban.
Fekete György véleménye szerint is mindketten kiválóan alkalmasak a po¬
zíció betöltésére és a kapcsolódó feladatok elvégzésére."! De mivel csupán
egyiküket vehetik fel, ezért felsőbüki Nagyot tartják alkalmasabbnak, amit
Dietrichstein előterjesztése hét pontba szedve mutat be: 1. Míg Brunszvik
újnemesnek számít, addig felsőbüki Nagy családja már sokat bizonyított és
komoly tekintéllyel rendelkezik. 2. Felsőbüki Nagy (korábban idézett) nagy¬
bátyja mint alnádor az 1723. évi országgyűlésen (az elhunyt személynököt
helyettesítve) sokat tett a Pragmatica Sanctio elfogadtatásáért. 3. Az 1741. évi
országgyűlésen felsőbüki Nagy István mint soproni megyei követ és jegyző
maga is igen aktív szerepet játszott, propagálta a nemesi felkelést, sőt 1742¬
ben maga is mint alezredes a frontra vezette a vármegyei csapatokat. 4. Míg
Brunszvik csupán tizennégy éve szolgál, felsőbüki Nagy huszonegy éve tel¬
jesít prokurátori és tizenhárom éve megyei jegyzői feladatokat. 5. Felsőbüki
Nagy szóban és írásban egyaránt jobb némettudással rendelkezik. 6. Felső¬
büki Nagynak kevesebbet kellene fizetni. 7. Fiskális prokurátorként felsőbüki
Nagy már számos olyan üggyel találkozott, amely a leendő magyar referens
hatáskörébe tartozik. Mindezek után nem meglepő, hogy 1745. június 21-én,
tizenkét nappal Dietrichstein kamaraelnök felterjesztését követően felsőbüki
Nagy Istvánt nevezték ki az Udvari Kamara tanácsosává és magyar ügyeinek
referensévé.
A felvételi döntéshozás szempontjaiba nemcsak a tanácsosok és titkárok,
hanem olykor a kamarai kancellária hivatalnokai esetében is betekintést
nyerhetünk. Jó példa erre Belák György felvétele. 1766-ban Tagányi János
kancellista mellé kerestek ülnököt (accessor), arra a feladatra, hogy , régi"
magyar iratokat olvasson és jegyzeteljen ki."? A pozícióra Belák mellett
két alkalmas jelöltet találtak, Nagy Ferencet és Joseph Gürtlert. A felvételi
anyagban mind a három pályázó kérvénye megtalálható. Belák és Gürtler
pályakezdők voltak, Nagy már rendelkezett hivatali (ellenőri) tapasztalatok¬
kal. Annak ellenére, hogy Gürtler filozófiai tanulmányokat is folytatott, Be¬
lák és Nagy voltak az esélyes jelöltek, azonban Tagányi ajánlására Belákot
vették fel, amiben az is szerepet játszott, hogy neki pályakezdőként csupán
300 forintot kellett fizetni, míg a releváns munkatapasztalatokkal rendelkező
31 Nagy, 2019.
42 OStA FHKA NHK Kaale O Akten 1766. apr. 16. (Fasc. 3.)