Page 134 [134]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 133 vei alapjan és az amsterdami varoshaza mintajara Christian Alexander Oedtl (1661-1737) épített az újonnan hercegi rangra emelt Trautson familia szamára." À palota megrendelôje Johann Leopold von Trautson (1659-1724) főudvarmester volt, a kastély pedig 1760-ban fiának, Johann Wilhelm von Trautsonnak (1700-1775), a későbbi főudvarmesternek a tulajdonában állt. A hercegi Trautson família utolsó férfi tagja partnernek bizonyult a Magyar Udvari Kancellária vásárlási szándékával és a nemesi testőrség felállításával szemben, amiben minden bizonnyal Mária Terézia közbenjárása is közrejátszhatott. Trautson 1760. június 10-én igen kedvező áron, 40 000 forintért adta el a palotát, illetve a hozzá tartozó kertet és birtokot, azért, hogy az épület a leendé Magyar Nemesi Testérség otthonául szolgálhasson."" Ezt követően kezdődhettek meg a Pálffy János szervezte átalakítási munkálatok. Augusztus-szeptember folyamán Pozsonyban zajlott a testőrök kiképzése, az egyenruhák, a lóállomány és a fegyverzet beszerzésére már ezt megelőzően sor került, hogy a leendő gárdisták a felszerelésük birtokában kaphassanak megfelelő katonai felkészítést. A Magyar Nemesi Testőrség kiváltságlevelét (Diploma Regium Privilegiale neo erectae Praetorianae Nobilium Turmae Hungaricae) 1760. szeptember 11-én adta ki Mária Terézia." A kiváltságlevél tartalmilag szoros átfedésben állt a Pálffy kancellár által március 1-jén a vármegyéknek küldött a testőrségről szóló, tizenhárom pontos általános bemutatással. A korábbi tervezethez képest a testőrség privilégiumai tovább bővültek: a testőrgárda ekkortól teljes jogú katonai testületnek minősült, és a katonai rendeletek is érvényesek voltak rá (1. és 14. pont), "? valamint a fegyelem fenntartása érdekében a testőrgárda (a felettes hatóságokkal való konzultációt követően) pallosjogot is kapott. Szeptemberben sikerült a testőrség szolgálati és fegyelmi szabályzatát is elkészíteni, amelyek a testőrség működésének és a testőrökkel szemben támasztott elvárásoknak a legfontosabb elveit tartalmazták." A rendszabályok a katonai fegyelemnek és a keresztényi életnek megfelelő szolgálatot és életvitelt állították a fiatal nemesi testőrök elé követendő mintaként. A fegyelmi szabályzat utolsó (30.) pontja különösen nagy motivációt jelentett a szabályok betartására, ugyanis e szerint, ha büntetésből valakit a testőrségből kizártak, azt később sem civil, sem katonai pályán nem lehetett alkalmazni." 4 Deuer, 2009. 20-26.; Fleischer, 1929; Hadriga, 1996. 114-115. 4° MNL OL A 94. Kt. 2. Nr. 12. fol. 655-656. A palota Bécsen belüli elhelyezkedéséhez lásd a 2. térképet. 42 HL VI. A királyi magyar nemesi testőrség iratai, 1760. 1/3. 443 A testőrség katonai jellegét október 14-én is megerősítette Mária Terézia: HL VI. A királyi magyar nemesi testőrség iratai, 1760. 1/7. 444 HL VI. A királyi magyar nemesi testőrség iratai, 1760. 1/4; 1/5. 445 Illéssy, 1895. 535.
