Page 134 [134]
A Magyar Nemesi Testőrség e 133
vei alapjan és az amsterdami varoshaza mintajara Christian Alexander Oedtl
(1661-1737) épített az újonnan hercegi rangra emelt Trautson familia sza¬
mára." À palota megrendelôje Johann Leopold von Trautson (1659-1724)
főudvarmester volt, a kastély pedig 1760-ban fiának, Johann Wilhelm von
Trautsonnak (1700-1775), a későbbi főudvarmesternek a tulajdonában állt.
A hercegi Trautson família utolsó férfi tagja partnernek bizonyult a Magyar
Udvari Kancellária vásárlási szándékával és a nemesi testőrség felállításával
szemben, amiben minden bizonnyal Mária Terézia közbenjárása is közre¬
játszhatott. Trautson 1760. június 10-én igen kedvező áron, 40 000 forintért
adta el a palotát, illetve a hozzá tartozó kertet és birtokot, azért, hogy az épü¬
let a leendé Magyar Nemesi Testérség otthonául szolgálhasson."" Ezt köve¬
tően kezdődhettek meg a Pálffy János szervezte átalakítási munkálatok.
Augusztus-szeptember folyamán Pozsonyban zajlott a testőrök kiképzése,
az egyenruhák, a lóállomány és a fegyverzet beszerzésére már ezt megelőzően
sor került, hogy a leendő gárdisták a felszerelésük birtokában kaphassanak
megfelelő katonai felkészítést. A Magyar Nemesi Testőrség kiváltságlevelét
(Diploma Regium Privilegiale neo erectae Praetorianae Nobilium Turmae
Hungaricae) 1760. szeptember 11-én adta ki Mária Terézia." A kiváltság¬
levél tartalmilag szoros átfedésben állt a Pálffy kancellár által március 1-jén
a vármegyéknek küldött a testőrségről szóló, tizenhárom pontos általános
bemutatással. A korábbi tervezethez képest a testőrség privilégiumai tovább
bővültek: a testőrgárda ekkortól teljes jogú katonai testületnek minősült,
és a katonai rendeletek is érvényesek voltak rá (1. és 14. pont), "? valamint
a fegyelem fenntartása érdekében a testőrgárda (a felettes hatóságokkal való
konzultációt követően) pallosjogot is kapott. Szeptemberben sikerült a test¬
őrség szolgálati és fegyelmi szabályzatát is elkészíteni, amelyek a testőrség
működésének és a testőrökkel szemben támasztott elvárásoknak a legfonto¬
sabb elveit tartalmazták." A rendszabályok a katonai fegyelemnek és a ke¬
resztényi életnek megfelelő szolgálatot és életvitelt állították a fiatal nemesi
testőrök elé követendő mintaként. A fegyelmi szabályzat utolsó (30.) pontja
különösen nagy motivációt jelentett a szabályok betartására, ugyanis e sze¬
rint, ha büntetésből valakit a testőrségből kizártak, azt később sem civil, sem
katonai pályán nem lehetett alkalmazni."
4 Deuer, 2009. 20-26.; Fleischer, 1929; Hadriga, 1996. 114-115.
4° MNL OL A 94. Kt. 2. Nr. 12. fol. 655-656. A palota Bécsen belüli elhelyezkedéséhez lásd a 2. térképet.
42 HL VI. A királyi magyar nemesi testőrség iratai, 1760. 1/3.
443 A testőrség katonai jellegét október 14-én is megerősítette Mária Terézia: HL VI. A királyi magyar
nemesi testőrség iratai, 1760. 1/7.
444 HL VI. A királyi magyar nemesi testőrség iratai, 1760. 1/4; 1/5.
445 Illéssy, 1895. 535.