Page 127 [127]
126 e Az udvar vonzásában
küldve"."? Az emlékirat írója szerint ezen testületen és a magyar nemesek
közös hadseregbe való nagyobb arányú bevonásán, valamint később tiszti
rendfokozathoz és katonai karrierhez való hozzásegítésén keresztül a nemes¬
ség lojalitását nyerhetné meg magának a kormányzat. Az oszmán háborúk
időszakában nem valószínű, hogy hasonló terv megfogalmazódhatott vol¬
na, amelynek egyik oka a magyar területeken zajló állandó katonai konflik¬
tusokban és a nemesség tényleges hadi lekötöttségében keresendő, másfelől
pedig a nemesi testőrségek elterjedése Európa-szerte a 18. századra tehető.
A szatmári béke utáni konszolidációs időszakban Csáky Imre bíboros volt
a szószólója a magyar nemesekből toborzott udvari testőrség gondolatának,
VI. Károly uralkodása alatt azonban a tervezet nem tudott megvalósulni."
Mária Terézia trónra lépése körül időszakban, az osztrák örökösödési há¬
ború első éveiben, mint ismeretes, a magyar rendek Habsburg Monarchián
belüli katonai és politikai szerepe jelentősen felértékelődött. Már az 1741. évi
koronázó országgyűlésen felmerült az uralkodónő budai rezidenciájának
a kialakításával együtt egy magyar testőrgárda életre hívásának a vágya."
A nemesi testőrség felállításának ötlete az 1740-es évek első felében többször
előkerülhetett, ennek megvalósításáról Christian Gottlob Richter, Mária Te¬
rézia első kormányzati éveinek biográfusa is ír a Geschichte und Thaten [...]
Maria Theresia című monumentális művében." Richter értesülései szerint
a magyar testőrség életre hívásának a szándéka 1744-ben is felmerült, sőt
a megvalósításra is komoly esély nyílt, ugyanis egy konferencián az ural¬
kodónő és tanácsadói is támogatták az elképzelést, , hiermit war aber der
Oesterreichische Adel nicht wohl zufrieden", ami gátolta a terv megvalósulá¬
sát. A tényleges alapításra csak bő másfél évtizeddel később, a hétéves háború
első felében kerülhetett sor.
Mária Terézia kérésére 1759. október 25-én tett Pálffy Miklós kancellár
a testőrség felállításával kapcsolatban eredményes felterjesztést az uralkodó¬
nőnek." A felterjesztést már Illésy János is ismerte és részletesen bemutatta,
ezért itt és a későbbiekben is elsősorban az új összefüggések ismertetésére
szorítkozunk." A kancellár szerint a felállítandó intézmény célja a Magyar
Királyság érdekének és jólétének az előmozdítása, azáltal, hogy fiatal (18-20
év körüli) nemesek ténylegesen is közelebb kerüljenek az udvarhoz, ott erköl¬
csös életmódot éljenek, valamint elmélyüljenek a nemesi exercitiumokban és
4, Absonderlich aber eine Compagnie cadet, wo die Jungen Edel Leuthe recht mit teutsche manier zu
leben auch zum Kriege angewisen wurden”.
403 Malnasi, 1933. 148.
104 Ballagi, 1872. 28.
405 Richter, 1745. IV. 45-46.
406 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 22.
47 ]llessy, 1895. 370-375.