Oldal 30 [30]
Bevezetés e 29
ber Győző a bécsi döntéshozás magyar ügyekkel kapcsolatos jelentőségére és
működési mechanizmusára több helyen felhívta a figyelmet." H. Balázs Éva
írása szintén kivételes, ő ugyanis tudatosan törekedett arra, hogy a magyar
főnemesség udvari integrációjának megítélését és a kiemelkedő főúri állam¬
férfiak történeti szerepét újraértelmezze." Mária Terézia és a magyar rendi
társadalom közötti kapcsolatról szintén árnyalt, újabb megközelítéseket is
tartalmazó kép kialakítására törekedett 1988-ban megjelent biográfiájában
ifj. Barta János, aki kötetének önálló fejezetében az udvar világát is vizsgálat
tárgyává tette." Az 1980-as években pedig az 1690 utáni Erdélyi Fejedelem¬
ség bécsi kormányzattörténetének a feltárása terén Irócsányi Zsolt végzett
fontos alapkutatasokat.”°
A rendszerváltás utáni időszakban, kiváltképp az ezredfordulót követően
erősödött meg a magyar történettudományban a bécsi udvar iránti érdek¬
lődés. A magyar nemesség 16. századi bécsi integrációjának vizsgálatával
kapcsolatban mindenekelőtt Pálffy Géza kutatásait kell kiemelnünk, ame¬
lyek a jelen kötet számára is fontos módszertani tanulságokkal szolgáltak."
A Magyar Udvari Kancellária történetének és személyi állományának vizs¬
gálatával kapcsolatban Fazekas István alapkutatásairól kell feltétlenül meg¬
emlékeznünk." A 17. századi főnemesi életpályák udvari kontextusban való
értelmezésével kapcsolatban Koltai András és Anna Fundárková tanulmá¬
nyait szeretnénk külön kiemelni." A 18. század kutatása kapcsán fontos
hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben formálódott
a Magyar Királyság 1711 utáni történetének az értelmezése és a Habsburg¬
magyar kapcsolatok értékelése." Mindezzel párhuzamosan pedig egyre na¬
gyobb hangsúly helyeződött arra, hogy a Magyar Királyság történetét minél
mélyebb összefüggések szintjén a Habsburg Monarchia kontextusában ér¬
telmezzék, ami a császárváros iránti történeti érdeklődést is szükségszerűen
erősítette. Az újabb kutatások egyre inkább szakítanak azzal a narratívával,
amely a , kuruc" oldal szemszögéből ábrázolja az ország történetét, és ítéli
meg a rendi társadalom vezető személyiségeit. Ennek jelentőségére Kalmár
János is felhívta egy tanulmányában a figyelmet, aki szerint fontos lenne a ko¬
73. Ember, 1989/a. A szerző a bécsi hivatalok, kiváltképp az Államtanács működéséről komoly kutatási
eredményekkel rendelkezett, amelyeket már a két világháború közötti időszakban is publikált. Em¬
ber, 1935.
7H. Balazs, 1989. 897-904.
75 Barta, 1988. 123-139.
Tröcsänyi, 1988/a.
7 Palffy, 2003; Palffy, 2016. Palffy Géza 2002-ben megjelent tanulmányában a bécsi udvari integráció
16-17. századi színtereit tette vizsgálat tárgyává: Pálffy, 2002.
Fazekas, 2014/a; Fazekas, 2018.
79 Fundarkova, 2009; Koltai, 2002.
§0 . A Habsburg-magyar kapcsolatok , külső" nézőpontból való értelmezéséhez lásd: Evans, 2006.