Oldal 29 [29]
28 « Az udvar vonzäsäban
rült, nem tud többé szabadulni az udvari élet lenyűgöző varázsa alól, felolvad
a főváros nemzetközi kultúrájában."
A második világháború után, az államszocializmus kiépülésével párhu¬
zamosan a történeti kutatás korábbi szabadsága és pluralizmusa elveszett,
amely során az elitkutatás a történeti vizsgálatok perifériájára sodródott.
A magyar történelem első átfogó marxista olvasatát Mód Aladár (1908-1973)
nyújtotta a számos kiadást megért 400 év küzdelem az önálló Magyarországért
című könyvében, amelyben a szerző az osztályharcon alapuló társadalom¬
szemlélet jegyében igen elítélő álláspontot foglalt el a bécsi udvarral és a ma¬
gyar főurakkal szemben." Mód a legélesebb kritikára viszont az udvarban
is aktív szerepet játszó főpapokkal szemben ragadtatta magát: , A gazdag
főpapok kirabolták a népet, a milliós főpapi jövedelmek a dolgozó paraszt¬
ság mélységes elnyomorodásával párosultak s a klerikális reakció népelle¬
nes és nemzetellenes politikája egyik legsúlyosabb akadályává, fékjévé lett
az előrehaladásnak."? Az 1970-es évektől a Kádár-rendszerben végbemenő
enyhülési folyamat könnyített a történettudományra nehezedő nyomáson,
a témaválasztások és a megközelítésmódok is szabadabbá váltak, ami hosz¬
szabb távon az elit- és udvarkutatás számára is előnyös helyzetet teremtett.
Bár az udvari kultúrával kapcsolatos újabb értelmezési módok recepciója
még váratott magára, például 1974-ben Dümmerth Dezső következőképp
vélekedett Mária Terézia udvaráról: , [az uralkodónő] a főurakat udvari szol¬
gálatba idomítva, még maradék »egyenisegüktöl« és nemzeti érzésüktől is
megfosztotta, éppúgy az ország létezése ellen tört, mint családjában király
elődei."" A magyar udvarkutatás fő kezdeményezője Klaniczay Tibor iroda¬
lomtörténész volt, aki az 1980-as évek első felében a közép-európai udvari
kultúra jelentőségére és újabb megközelítési lehetőségeire hívta fel a figyel¬
met." Az 1984-ben megrendezett Magyar reneszánsz udvari kultúra című
konferencia, majd a három évvel később megjelent tanulmánykötet a kutatás
fontos mérföldkövét jelentette." 1989-ben jelent meg az ún. tízkötetes Ma¬
gyarország történetének a 18. századdal foglalkozó kötete, de a fejezetek több¬
sége az udvar és a magyar elit bécsi integrációjának a témakörét szinte nem
vu
is említi. Ember Győző és H. Balázs Éva írásai tekinthetők kivételnek. Em¬
7 Wellmann, 1941/b 54. Wellmannak egyébként ugyanebben az évben jelent meg hosszabb tanulmá¬
nya a 18. századi magyar magas hivatali pozíciót betöltők közötti rangkonfliktusokról, amely kér¬
désfelvetés (a politika kultúrtörténeti kutatásokat megelőzően) igen újszerűnek számított. Well¬
mann, 1940-1941.
68 M6d, 1951.
69 M6d, 1951. 71.
7° Dümmerth, 1974. 371.
7 A magyar udvartörténeti kutatás előzményeiről bővebben lásd: Pálffy, 2002. 309-315; R. Várkonyi,
2005. 61-66.
7 R. Värkonyi-Székely, 1987.