Oldal 31 [31]
30 s Az udvar vonzásában
rábban , labancnak? titulált — valójában azonban inkább reálpolitikusnak te¬
kinthető és sok szempontból hasonló célokért, de más módszerekkel küzdő
- oldal meghatározó személyiségeivel is mélyebben foglalkozni." Ezen tábor
történettudomány előtti ismeretlenségét pedig jól tükrözi, hogy igen kevés
„udvarpärtinak” nevezett fönemesröl született biogräfiai feldolgozäs. Ennek
a heterogén összetételű, a császárvárosban is egyre otthonosabban mozgó
nemesi körnek a megismerését nagy mértékben segítették az elmúlt két év¬
tized hivatalnok- és elitkutatásai, amelyek közül Olga Khavanova és Szijártó
István kutatásait emelném ki.? Kulcsár Krisztina a 18. századi bécsi udvar
számos fontos aspektusát tette (a József főherceg utazásaihoz, illetve Albert
herceghez kötődő kutatásai kapcsán) vizsgálat tárgyává, Forgó András ku¬
tatásaira pedig (többek között) a politika kultúrtörténeti megközelítésmód
- témánk szempontjából is releváns - alkalmazása miatt utalnék." Ugyan
jelen kötet a reprezentációtörténettel csupán érintőlegesen foglalkozik, de
érdemes megemlíteni, hogy ezen a téren is számos új kutatási eredmény szü¬
letett."" Végül fontos hangsúlyozni, hogy a 18. századi császárvárosi közeg
értelmezéséhez a történettudomány mellett a társtudományok, kiváltképp az
irodalomtörténeti (Kókay György, S. Sárdi Margit, Andrea Seidler, Szilágyi
Márton) és a művészettörténeti (Bubryák Orsolya, Galavics Géza, Kelényi
György, Serfőző Szabolcs) kutatás is fontos aspektusokkal járult, illetve járul
hozzá."
Kalmár, 2012/a. 885.
"A teljesség igénye nélkül: Khavanova, 2005; Khavanova, 2014; Khavanova, 2018; Szijártó, 2017/b. Az
elitkutatásokkal kapcsolatban még érdemes Szemethy Tamás újfőnemesekkel kapcsolatos vizsgála¬
tait is kiemelni: Szemethy, 2020.
5: "Kulcsár, 2004; Kulcsár, 2005; Forgó, 2017.
84 Barcsay, 2002; Hende, 2021; M. Varga, 2020.
Az említett szerzők kapcsolódó tanulmányaiból a teljesség igénye nélkül lásd: Bubryák, 2008; Kelé¬
nyi, 2012; Kókay, 1983; Mraz-Galavics, 1999; S. Sárdi, 2000; Seidler, 2016; Serfőző, 2017/b; Szilágyi,
2014.