Oldal 28 [28]
Bevezetés « 27
textusában értelmezte, amelyet gazdaságilag károsnak tartott, sőt a főnemes¬
ség hatalmi pozícióját csökkentő eszközt látott benne, Bécs esetében azon¬
ban előnyösnek tartotta a magyar főnemesség kulturális transzferszerepét
a francia felvilágosodás közvetítésében. Szintén jellegzetes vélemény Málnási
Ödöné (1898-1970), aki ambivalens módon viszonyult a Habsburg-uralko¬
dókhoz, bizonyos intézkedéseikről elismerően nyilatkozott, sőt még az ud¬
vari társadalom politikatörténeti jelentőségét is felismerte, ezen kör külföldi
tagjairól azonban igencsak negatív módon vélekedett: , A tatárruhás, nagy¬
bajuszos magyar urakban a parókás császári miniszterek az európai civilizá¬
ciótól mereven elzárkózó, a bécsi reformokkal szemben erősen védekező ren¬
di Magyarország képviselőit látták, akikre alig palástolt megvetéssel néztek
és akiket maguk között jobbágyhajcsároknak neveztek."? Málnási a magyar
főnemesség kiemelkedő és Bécsben is aktív szerepet játszó tagjairól pozitív
véleményt formált, ami megmutatkozik a korszak két meghatározó magyar
főuráról (Pálffy Jánosról és Csáky Imréről) írt biográfiáiban is." Végül a két
világháború közötti időszakból még egy kutató, Fleischer Gyula (1889-1969)
művészettörténész munkásságáról feltétlenül fontos említést tennünk, aki
egyfelől a 18. századi Habsburg-udvarhoz, másfelől az ugyanebben a kor¬
szakban Bécsben tartózkodó magyarokhoz kötődő műemlékekről, műtár¬
gyakról számos publikációt jelentetett meg."
A második világháború alatt, 1941-ben jelent meg a Domanovszky Sán¬
dor (1877-1955) föszerkesztö es Wellmann Imre (1909-1994) kötetszerkesztö
nevéhez köthető Magyar művelődéstörténet harmadik kötete, amelynek cél¬
ja a barokk és a felvilágosodás korának tág értelemben vett kultúrtörténeti
ättekintese volt.°° Wellmann a kötethez részletes bevezető tanulmányt írt,
amelyben a főnemesség bécsi integrációjára is kitért, témánk szempontjából
viszont még fontosabb, hogy a kötetbe Az udvari ember címen önálló dol¬
gozatot is készitett.°° Az utóbbi tanulmányban Wellmann a barokk kultúra
megkerülhetetlen részeként mutatta be az udvari világot, azonban a szer¬
ző a Habsburg-kormányzat szándékaival és a főnemesség bécsi integráció¬
jával szemben igen bizalmatlan álláspontot képviselt. Wellmann véleménye
szerint: , Csak az avatatlan hihette, hogy a királynő hátat fordít a ragyogó
császárvárosnak, s idegen nép közé, szegényes, elmaradott vidékre teszi át
székhelyét; ellenkezőleg, a magyar urak hosszú sora vándorol most Bécs felé
Mária Terézia hivogató, csábító szavára. A nyájas invitálás ezúttal sem takar
egyebet a finom számításnál: a magyar főúr, ha egyszer Bécs vonzókörébe ke¬
62 Méalnasi, 1933. 139.
% Mälnäsi, 1929; Mälnäsi, 1933.
°4 Fleischer, 1929; Fleischer, 1932; Fleischer, 1935.
Wellmann, 1941/a.
Wellmann, 1941/b; Wellmann, 1941/c.