Seite 150 [150]
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR
napja." JENNY szerint azonban nem feltétlenül a Bernben?" bevett évi három
alkalmat követték Genfben, amikor a fennmaradt adatok szerint évente négy¬
szer: , Húsvétkor, Pünkösdkor, szeptember első vasárnapján és a mi Urunk Jézus
Krisztus születéséhez közelebb eső vasárnapon?" ünnepelték az úrvacsorát."
Kálvin egészen 1559-ig nem tartozott sem a született genfiek, sem a polgár¬
jogot megvásárolt vagy valamiként megszerzett genfi polgárok közé. Habitant¬
ként az ott tartózkodó idegenek jogállása volt az övé, akik nem tölthettek be
semmilyen közhivatalt — kivéve a lelkipásztorét és bizonyos feltételek mellett az
iskolai tanitdét —, és nem illette meg őket a szavazati jog sem.?°!
Az ünnepnapok eltörléséről szóló döntést később, 1550. november 16-án újból
nyomatékosan megerősítették." Kálvin csupán annyit szorgalmazott és cseleke¬
dett meg, hogy a Karácsonyt — amely mint tudjuk nem mozgó ünnep — mindig
az ünnepnaphoz legközelebb eső vasárnap ünnepelte úrvacsorával.??? A genfiek
döntését a maga összefüggésében kell jól értelmeznünk, hiszen az egyház (isten¬
tiszteleti) életének megtisztításához egy a szentek tiszteletével teljesen átitatott,
szinte átírt középkori egyházi naptár fényében kellett hozzáfogni, ahol az üdv¬
történeti ünnepek szinte teljesen elsikkadtak az egyébként is válságos nyugati
egyházban. Az Úrnapja, a feltámadás ünnepe, azaz a vasárnap lett egyértelmű¬
en a legfontosabb ünnepnap. Sem a genfiek döntése, sem a reformátorok tevé¬
kenysége nem az egyházi esztendő teljes kizsigerelését és megszüntetését tűzte
ki célul, hanem a helyes hangsúlyok megtalálását. A legújabb kutatás hangsú¬
lyozza, hogy pl. Kálvin és Zwingli a lectio continua gyakorlata közben ezeken
247 MCGRATH 1996, 123. V6. BoGAR 1932, 88.; BIERITZ 2005, 67. Ugyanezt a felsorolást és sor¬
rendet találjuk a BÁRTH Dániel által néhány évvel ezelőtt közreadott XVIII. század közepéről
származó erdélyi unitárius ágendában is: , 1. A Sz: Vatsora Esztendőnként négyszer szokott
köztünk kiszolgáltatni: Karátsonban, Husvétban, Pünköstben és Sz: Mihály napja elött közlebb
[sic!] esendö Vasárnapon." Vö. BÁRTH 2007, 219-220.
248 Vö. JENNY 1968, 75-94.; PFISTER 1974, 525-526. A berni és bázeli gyakorlatot 1529-es for¬
rások alapján ismertettem, mindkét helyen a húsvéti, pünkösdi és karácsonyi úrvacsora volt
szokásban: PAP 2007, 39-41. Bernből rendelkezésünkre áll még olyan adat is, hogy havi rend¬
szerességgel éltek az úrvacsorával. PFISTER 1974, 525.
Zürichben - a további bővítés lehetőségében bízva — Zwingli először az évenként négy¬
szeri úrvacsorázást szorgalmazta (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, valamint ősszel, feltehetően
szeptember 11-én). Vö. JENNY 1968, 31-70.; PAP 2007, 35-37.; PFISTER 1974, 525. A negyedik
alkalom értelmezése kérdéses, és lehetséges, hogy csak az évenkénti háromszori úrvacsorai
alkalom valösult meg. Vö. GÄBLER 2008, 98-101.; PFISTER 1974, 525.
„Karäcsony utän valö vasárnapon". BOGÁR 1932, 88.
JENNY 1968, 132., 135.; PFISTER 1974, 525. Vö. BOGÁR 1932, 88-89.; CZEGLÉDY 1967, 391.; PAP
2007, 37-38.; FEKETE 2009, 138.
MCGRATH 1996, 120-122.
JENNY 1968, 135.
Kálvin az úrvacsora gyakoriságával kapcsolatos nézeteit lásd bővebben fentebb, valamint:
KÁLVIN 1624, 1446-1452.
24
©
25
S
25
a
25:
S
25:
Oo
149