tulajdonképpen az egész szorosan vett ünnepkör témáit felsorakoztatja.?? ,, Az
örök Ige megtestesülése [...] az élet valóságát mutatja meg, megóv minden szen¬
timentális karácsonyi romantikától, és nem engedi, hogy megüresítsük üzenetét.
Karácsony nem valami önmagában maradó esemény - a betlehemi jászolbölcső
nagypéntekre és húsvétra mutat.”””
E munkában nem kerülhetjük meg, hogy Karácsony kapcsán Kálvin és az
ünnepek viszonylatáról, valamint Kálvin/Genf és Karácsony megtartásáról ne
beszéljünk röviden. A , köztudat" szerint Kálvin eltörölte az ünnepeket és nem
tartotta meg Karácsonyt sem.
Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy Kálvin nem törölt el semmilyen ünne¬
pet, hanem Genf város illetékesei közvetlenül a reformátor genfi működésének
kezdete előtt, egy egyébként , anarchia küszöbén" álló városban" már 1536-ban
a vasárnap kivételével minden ünnepnapot megszüntettek." 1536-ban Genf
kivívta függetlenségét Savoyától, ez a tény még Kálvin cselekvési lehetőségét is
erőteljesen korlátozta.?? A lelkészek nem folyhattak bele semmilyen politikai
ügybe, igazából közvetlen hatalmuk sem volt a városi testületek döntéseire."
1535. nyár elején már eltörölték a misét, majd augusztusban az illetékes püspök
kiközösítette a város teljes lakosságát."
Kálvin és Genf között szükséges különbséget tenni, hiszen — a reformátor
szavaival élve — , túl gyakran" fordult elő, hogy megfelelő információk hiányában
a genfi tanács döntéseit Kálvinnal azonosították már a kortársak is," aki kora¬
beli lelkipásztor elődeihez képest — nem lévén genfi polgár — bele sem kerülhe¬
tett a helyi polgárok döntéshozó testületébe, hiszen ő a , város egyik rangtalan
tisztviselője" volt.6
A. MCGRATH szerint a genfi illetékesek a berni modellt követve 1541 után
négy nagyünnepet neveztek meg: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Szent Mihály
238 TÓTH 1935a, 26.
239 JAnossy 2008, 11.
240 MCGRATH 1996, 108-109.
241 JENNY 1968, 135. Vô. PAP 2008/2009, 344.; PAPP 2012, 64.
242 MCGRATH 1996, 99.
243 MCGRATH 1996, 113.
244 MCGRATH 1996, 105.
245 MCGRATH 1996, 93.
246 McGRATH 1996, 111. Érdekes korai magyar adat a magisztrátusok és a lelkészek kapcsolatáról
az, hogy a természeti, háborús csapások mellett a prédikátoroknak , bajuk, gondjuk elég van.
A gyülekezetben prédikálni a városi tanács által kimutatott textusról, hetenkint legalább há¬
rom napon; [...] ez volta munkának első, könnyebb része. [...] Szathmári P. Zsigmond pedig az
Ostervald dogmatikája fölötti vita alkalmával ezt mondja: xhalljuk azt is, hogy a magistrátus
ad hetenkint Textusokat a papoknak, melyekről osztán vasárnap prédikáljanak.5" FÖLDVÁRY
1891, 324-325.