Page 143 [143]
AZ EGYHÁZI ÉV
érintő tanításokkal, az egyház zsinatokon kinyilvánított állásfoglalásai szerinti
herezisekkel is. Mindazonáltal azt sem lehet állítani, hogy a Karácsonyt — mint
az inkarnáció ünnepét — csupán a környező vallásokkal szemben vagy az inkar¬
náció tanának elmélyítése és elterjesztése érdekében vezették be."" Nyugaton az
ünnep gyors terjedésével számolunk: Rómából Észak-Afrikába és Észak-Itáliá¬
ba, majd Spanyolországba és Galliába került, keleten később, a 380-as évektől
ünnepelték."
SZÉKELY István óvatosan kezeli a december 25-i születésünnep pogány-keleti
hátterét. Megemlíti, hogy sok keleti nép a Mythrasz-kultusz követőivel együtt,
valamint nyomukban a rómaiak december 24-25-én ünnepelték a napfordu¬
löt (solstitium), a napisten (újjájszületését (Natales solis invicti; Festivitas Solis
renascentis), de Krisztus születését"? nem lehet egyszerű megfeleltetésnek tar¬
tani, még ha több esetben keresztyén ünnepek korábbi pogány ünnepek helyét
és szerepét vették is át."?
A második hipotézis Krisztus születésének kiszámításával magyarázza a Ka¬
rácsony nyugati egyházban elterjedt dátumát. Ezek a meggondolások összefüg¬
gésbe hozzák Krisztus halálának és inkarnációjának (fogantatásának és/vagy
születésének dátumát; Genesis Christi, dies natalis). Nyugaton Krisztus halálá¬
nak dátumaként a március 25.,"" keleten az április 6. terjedt el."
A szakirodalom szerint e második nézet első (újkori) képviselője Lou¬
is DUCHESNE Origines du culte chrétien (1899) volt,” amit Hieronymus
Engberding a XX. század közepén ismét védelmébe vett." A rabbinikus tanítás
szerint a pátriárkák, próféták a születésük/fogantatásuk napján haltak meg."
19 Vö. BIERITZ 2005, 191.
DUCHESNE 1910, 261.; LTHK X., 1017.; MKL VI., 179.; OHCW, 23., 65-66.; BIERITZ 2004, 76.
CULLMANN er6teljesen érvel a Konstantin elôtti és alatti napkultusz és a Krisztus-kultusz
tudatos egyesítésének szándéka mellett. Többször kiemeli Konstantin erős és határozott szim¬
pátiáját a napkultusz irányába. CULLMANN 1992, 18-21. Vö. BIERITZ 2004, 76.
Krisztus születésének datálásával részletesen foglalkozott: SZÉKELY 1922, 145-160. A Róma
alapításától számított 747. év Kr.e. 7-nek, a 748. év pedig Kr.e. 6-nak felel meg.
SZÉKELY 1922, 159-160. Elmondja azt is, hogy feltűnő Jézus és Keresztelő János , fogantatásá¬
nak és születésének ünnepei (sőt némely régiek szerint a világ teremtése és Krisztus halála is)
éppen a nappálya és az év négy sarkpontjára esnek." SZÉKELY 1922, 160.
A Kr.u. 33. esztendőben Nagypéntek - egyes számítások szerint — március 25-re esett. Vö.
LEEUWEN 2009, 127-128.
Vö. BARSI 1999, 89.; MEYER-BLANCK 2011, 146.; TALLEY 1991, 91-99.; Öl IL, 328-343;
OSKAMP-SCHUMAN 2001, 119-120.
DUCHESNE 1910. Vö. TALLEY 1991, 91.
„Ihe date ofthe birth of Christ was fixed by taking as a starting-point that which was believed
to be the day of His death.” DUCHESNE 1910, 261.
OHCW, 65.
A fogantatás/születés és halál napjainak vonatkozásában más vallástörténeti párhuzamokat
is lehetne említeni. Vö. pl. LEEUWEN 2009, 123.
19:
S
19:
“©
194
19:
a
19
a
19
Ss
19:
®
19.
©
142