Oldal 137 [137]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV a legszorosabb értelemben vett karácsonyi idő számos emléknapja is (korai martyrologiumok!)."? A IIL. szazad elején Hippolütosz (kb. 170-235)? Dâniel pröfeta könyvehez irt kommentarjaban (203/204)"" megállapította, hogy Krisztus Augustus uralkodásának 42. évében március 25-én, szerdán született." Julius Africanus (1240) 221 előtt azt állította, hogy március 22. a teremtés első napja, március 25. pedig egyszerre az Annuntiatióé és a feltámadásé. A Római Birodalomban honos Kübelé kultuszában március 15. és 27. között tartottak nyilvános szertartásokat: a böjtölés és a vér, azaz Attisz gyászának napja (március 22.) után március 25-én ülték meg Attisz feltámadását a Hilaria során." A 243-ban keletkezett anonim (Pseudo-Cyprianus?) De Pascha Computus című könyv alapvetően számszimbolikán és , matematikai allegórián" alapuló fejtegetése alapján azt állítja, hogy Krisztus március 28-án született, ill. fogantatott. Krisztus születésének teremtéshez kötött teológiai értelmezése szerint Krisztus a teremtés negyedik napján, azaz az égitestek, különösen a Nap teremtésének napján (vö. 1Móz 1,14-19) született, ill. fogantatott." A világ teremtése ősi felfogás szerint március 25-én, a tavaszi napéjegyenlőségkor történt, ill. kezdődött. Krisztus születésének tavaszi ünneplése a korai századokban általánosan elterjedt." Ezek a kísérletek kozmikus eseményekkel hozták összefüggésbe Krisztus születését. Így pl. Isten a teremtéskor szét-, ill. elválasztotta a világossägot a sôtétségtél (1M6z 1,4), amiből arra következtettek, hogy egy egész két egyenlő, egyforma részéről van szó. A római naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség március 25-re esik, ez a teremtés első napja."?" A fény teremtése a negyedik napon történt (március 28.). A keresztyének számára a Messiás-Krisztus a felragyogó igazság napja (Mal 132 16 Vö. BERGER 2008, 318. 127 VanYö 2004, 215-222. Órigenész az ünnepek felsorolása közben (vasárnap, Nagypéntek, Húsvét, Pünkösd) nem említi Krisztus születésének napját. SZÉKELY 1922, 155. VANYÓ 2004, 217. DUCHESNE 1910, 258. VANYÓ 2004, 287. CHADWICK 2003, 22. Hippolütosz a Húsvét dátumának meghatározásáról című, elveszett műve kb. 222-223 táján keletkezett. Ezt Euszebiosz ismerte. A Cyprianus művei között fennmaradt De Pascha computus bizonyosan nem Cyprianus műve, VANYÓ szerint Hippolütosz munkájának javított kiadásaként fogandé fel. VANY6 2004, 219. 183 V6, DUCHESNE 1910, 258.; SZEKELY 1922, 156.; ROLL 1995, 81-83.; HAFENSCHER 1999, 141.; RATZINGER 2002, 96-97. TALLEY 1991, 91.; CULLMANN 1992, 9-10.; BIERITZ 2005, 190.; LEEUWEN 2009, 128.; HAFENSCHER 2010, 328-329. a 12. æ 12! e 13 S 13 e 13: Ss 13: = 13. a úttal az új teremtés kezdete is összekapcsolódik. Vö. LEEUWEN 2009, 197. 136
