Oldal 136 [136]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR Ekkor megszűnt a különbség úr és szolga között, az ünneplők kölcsönösen megajándékozták egymást."? Azonban az az igény, hogy Krisztus Urunk földi születését ünnepelje a keresztyén egyház, a bibliai idők után, a korai egyház gyakorlatában jelentkezett. Tudomásunk van arról, hogy mintegy 4-5 időpont — közöttük tavasziak is — forgott a köztudatban Krisztus születésével kapcsolatban, ezek közül kettő: december 25-e és az általunk Vízkereszt néven ismert január 6-a szilárdult meg a Krisztus utáni IV. századra. A korai keresztyén hagyomány Krisztus születésének évét Augustus uralkodásának 41. évére, a Róma alapításától — a Julianus-naptár"?? szerint — számított 751. évre teszi (így pl.: Irenaeus, Tertullianus, Alexandriai Kelemen stb.). Más hagyományok az uralkodás 42. évéről tudnak (752; Hippolytus vagy Hippolütosz, Eusebius stb., valamint a középkorban Beda Venerabilis), de ettől eltérő, igen sokféle hagyománnyal találkozunk már a korai íróknál is, ahogyan ez általában jellemző az ókori események utólagos datálására, rekonstrukciójára. Krisztus születését az ókori, középkori és a legújabb kutatók eltérő módon Róma alapításától számítva 742-754 közé datálják. SZÉKELY István hosszú történeti áttekintés után arra jut, hogy Krisztus a Róma alapításától számított 749. évben, azaz Kr.e. 5-ben született. Ezzel együtt teljes a bizonytalanság az incarnatio hónapját és napját illetően. Több időszámítási kísérlet létezett Jézus Krisztus születésének megállapítására, habár nyilvánvaló (volt), hogy a források alapján az Úr születésének pontos dátumát nem tudjuk.'”* A datäläst az is nehezíti, hogy köztudomásúan az ősegyházban és az igen korai keresztyénségben nem ünnepelték Krisztus születését, így ennek történelmi emlékezete sem maradhatott fenn. Apró különbség is megfigyelhető a keresztyénséget körülvevő pogány kultusz és kultúra szokásai és a keresztyén felfogás között. A pogányok a születésnapot ünnepelték, a keresztyének pedig a , mennyei születésnapot", az igazi életre, az örök életre való születést részesítették előnyben."? A vértanuk halálának napja (natales martyrium) különlegesen fontos és ősi jelentőségű a legkorábbi keresztyén naptárakban. Pontosan ennek az emlékét hordozza 12: D HÔRK 1882, 275.; GAÂL 1994, 34-36.; LEEUWEN 2009, 145. À ,karäcsonyi ajändékozäs” szokäsa és magyarázata még a nyugati civilizációban is eltér (ki és mikor hozza az ajándékokat, ill. mikor ajándékozzák meg egymást az emberek?), és korántsem biztos, hogy szükségszerűen Karácsony napjához kötődik. Dél-Európában, így pl. Olaszországban és Spanyolországban Vízkeresztkor történik az ajándékozás. Vö. DOLHAI 2016, 70-71. A helyesírási szótár szerint a Julianus-naptár írásmód mellett létezik a julián naptár szóalak is. LACZKÖ-MÄRTONFI 2006, 876. A szakirodalomban, ill. aszaknyelvben azonban egyenértékűen alkalmazzák a Julián-naptár formátis. A többfajta írásmód e munkában is megjelenik. 14 CULLMANN 1992, 9. 125 SZEKELY 1922, 145-160. Vö. MACLEOD 1966, 106.; HAHN 1983, 103-104., 105. 123 135
