Page 192 [192]
OCR
A DOHÁNYZÁS ÉS AZ E-CIGARETTA HASZNÁLATA = 191 aktuális dohányzás prevalenciájában. Fontos megjegyezni, hogy ez idő alatt az Egyesült Államokban a 18 évnél idősebb korosztályban a hagyományos cigaretta fogyasztásának prevalenciája az utóbbi 15 év alatt 20,990-ról [20,3-21,5] (Jamal et al., 2016) 14%-ra [13,5-14,5] (Cornelius et al., 2020) mérséklődött. Ugyanakkor enyhe emelkedés volt megfigyelhető az alternatív dohánytermékek fogyasztásában, de 2019-ben az összes dohánytermékek használóinak prevalenciäja igy is 20,8% [20,2-21,4] volt az USA 18 évnél idősebb népességének körében (Cornelius et al., 2020), ami lényegesen kedvezőbb érték, mint amit a dohányzással kapcsolatban a jelen vizsgálatban mértünk. Bár a közvetlen nemzetközi összehasonlításokat csak óvatosan lehet megtenni a vizsgált eltérő életkori csoportok miatt, fontos konklúziónk, hogy a dohányzás hazai gyakorisága a dél-, közép- és kelet-európai országokéhoz hasonló (lásd 1. ábra). Ugyanakkor kiemelendő, hogy az itt közölt hazai adatok lényegesen kedvezőtlenebb képet mutatnak a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok adataihoz viszonyítva. Mindez szükségessé teszi a dohányzás visszaszorítását elősegítő, többkomponensű, bizonyítottan hatékony társadalmi programok indítását, azok hosszú távú fenntartását és monitorozását, amire számos jó gyakorlattal is rendelkezünk (Rosen et al., 2010). A különböző társadalmi csoportok lényegesen eltérnek a dohányzás gyakoriságában. A dohányzásban fennálló, általunk is dokumentált nemi különbségek hátterében összetett hatásmechanizmusok és kulturális tényezők állhatnak. Jelen kutatásunkban is kimutattuk, hogy a férfiak korábban kezdenek dohányozni és magasabb nikotinfüggést mutatnak, mint a nők. Egy másik hazai kutatás figyelmeztető adata ugyanakkor, hogy a dohányzásban fennálló nemi különbségek csak a fiatalabb korcsoportokban mutatkoztak meg, a lányok a dohányzás szempontjából sajnálatosan beérik a fiúkat a középiskolában (Urbán, 2019), ami várhatóan a jövőbeni epidemiológiai felmérésekben is meg fog mutatkozni. A kutatók még adósak azzal, hogy megfelelő és a prevenció szempontjából is informatív magyarázatot nyújtsanak a nem, a nemi szerepek (gender) dohányzással kapcsolatos összefüggéseiről. A dohányzás nagyobb eséllyel fordul elő az alacsonyabb iskolai végzettségű vagy az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú csoportokban. Az az eredményünk, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében magasabb a dohányzás előfordulása, összhangban van a korábbi kutatásokkal (Escobedo g Peddicord, 1996; Higgins et al., 2015; Urbán et al., 2006). A dohányzás magasabb prevalenciája az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében részben magyarázható azzal is, hogy - ahogy az adatainkból látszik - a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban szoknak le a cigarettáról (lásd még Reid et al., 2010), aminek a hátterében a dohányzással kapcsolatos változó attitűdöket és társas normákat, valamint a rendelkezésre álló több erőforrást sejthetjük.
