Page 192 [192]
A DOHÁNYZÁS ÉS AZ E-CIGARETTA HASZNÁLATA = 191
aktuális dohányzás prevalenciájában. Fontos megjegyezni, hogy ez idő alatt az
Egyesült Államokban a 18 évnél idősebb korosztályban a hagyományos cigaretta
fogyasztásának prevalenciája az utóbbi 15 év alatt 20,990-ról [20,3-21,5] (Jamal
et al., 2016) 14%-ra [13,5-14,5] (Cornelius et al., 2020) mérséklődött. Ugyanakkor
enyhe emelkedés volt megfigyelhető az alternatív dohánytermékek fogyasztásában,
de 2019-ben az összes dohánytermékek használóinak prevalenciäja igy is 20,8%
[20,2-21,4] volt az USA 18 évnél idősebb népességének körében (Cornelius et al.,
2020), ami lényegesen kedvezőbb érték, mint amit a dohányzással kapcsolatban
a jelen vizsgálatban mértünk. Bár a közvetlen nemzetközi összehasonlításokat
csak óvatosan lehet megtenni a vizsgált eltérő életkori csoportok miatt, fontos
konklúziónk, hogy a dohányzás hazai gyakorisága a dél-, közép- és kelet-európai
országokéhoz hasonló (lásd 1. ábra). Ugyanakkor kiemelendő, hogy az itt közölt
hazai adatok lényegesen kedvezőtlenebb képet mutatnak a nyugat-európai orszá¬
gok és az Egyesült Államok adataihoz viszonyítva. Mindez szükségessé teszi a
dohányzás visszaszorítását elősegítő, többkomponensű, bizonyítottan hatékony
társadalmi programok indítását, azok hosszú távú fenntartását és monitorozását,
amire számos jó gyakorlattal is rendelkezünk (Rosen et al., 2010).
A különböző társadalmi csoportok lényegesen eltérnek a dohányzás gyako¬
riságában. A dohányzásban fennálló, általunk is dokumentált nemi különbségek
hátterében összetett hatásmechanizmusok és kulturális tényezők állhatnak. Jelen
kutatásunkban is kimutattuk, hogy a férfiak korábban kezdenek dohányozni és
magasabb nikotinfüggést mutatnak, mint a nők. Egy másik hazai kutatás figyel¬
meztető adata ugyanakkor, hogy a dohányzásban fennálló nemi különbségek
csak a fiatalabb korcsoportokban mutatkoztak meg, a lányok a dohányzás szem¬
pontjából sajnálatosan beérik a fiúkat a középiskolában (Urbán, 2019), ami
várhatóan a jövőbeni epidemiológiai felmérésekben is meg fog mutatkozni.
A kutatók még adósak azzal, hogy megfelelő és a prevenció szempontjából
is informatív magyarázatot nyújtsanak a nem, a nemi szerepek (gender) do¬
hányzással kapcsolatos összefüggéseiről.
A dohányzás nagyobb eséllyel fordul elő az alacsonyabb iskolai végzettségű
vagy az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú csoportokban. Az az eredmé¬
nyünk, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében magasabb a do¬
hányzás előfordulása, összhangban van a korábbi kutatásokkal (Escobedo g
Peddicord, 1996; Higgins et al., 2015; Urbán et al., 2006). A dohányzás magasabb
prevalenciája az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében részben magyaráz¬
ható azzal is, hogy - ahogy az adatainkból látszik - a magasabb iskolai vég¬
zettségűek nagyobb arányban szoknak le a cigarettáról (lásd még Reid et al.,
2010), aminek a hátterében a dohányzással kapcsolatos változó attitűdöket és
társas normákat, valamint a rendelkezésre álló több erőforrást sejthetjük.