Oldal 48 [48]
OCR Output

VIDEÖJÄTEK-HASZNÄLAT = 47

Az, hogy a játékhasználat nem áll összefüggésben azoknak a pszichológiai
változóknak a többségével, amelyeket a függőségek és a játékhasználati zavar
korrelátumaiként tartanak számon, összhangban van azzal a szakmai állás¬
ponttal, amely szerint a videójátékok használata a többség esetén egy egészsé¬
ges szabadidős tevékenység, és önmagában az intenzív használat nem jó előre¬
jelzője a tevékenység problémásságának (pl. Király, Tóth et al., 2017).
Ugyanakkor az, hogy bizonyos változókkal találtunk együttjárást (pl. az élet¬
tel való alacsonyabb általános elégedettséggel), támogatja azt a gondolatot, mely
szerint a videójátékok alkalmasak arra, hogy könnyen sikerélményhez juttassák
a játékosokat, és örömet okozzanak nekik, amit az életükben esetleg nehezeb¬
ben érhetnének el, és emiatt motiváltakká válnak arra, hogy ezeket a szükség¬
leteiket a játékok révén elégítsék ki.

Végül a játékhasználati zavar előfordulása a 18-64 éves magyar lakosság
körében kifejezetten alacsony, mindössze 0,296, s a játékosok körében is csak
1,5%. Ez lényegesen alacsonyabb előfordulás, mint amit a témában készített
felnőtt mintás kutatások és metaelemzések találtak. Przybylski et al. (2017)
kvótás mintavétellel nyert négy, főleg amerikai, angol, kanadai és német fel¬
nőttekből álló mintát vizsgáló kutatása alapján az öt vagy több internetesjá¬
ték-használati zavar kritériumát teljesítő válaszadók" aránya 1,2% és 2,8%
között változott a négy mintában. Egy átfogó, különböző típusú mintákat (ser¬
dülő és felnőtt, kényelmi és reprezentatív) magába foglaló metaelemzés ered¬
ményei alapján a játékhasználati zavar kockázatának a globális előfordulása
3,1% [CI: 2,4-3,9] volt, ha pedig csak a reprezentatív minták kerültek be az
elemzésbe, akkor 2,0% [CI: 0,2-17,1] (Stevens et al., 2020). Mivel jellemzően
alacsony előfordulási gyakoriságú zavarról van szó, sokkal nagyobb mintára
volna szükség ahhoz, hogy megbízható populációs becslést tehessünk, illetve
hogy annak kockázati tényezőit elemezni tudjuk.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bargeron, A. H. g Hormes, J. M. (2017). Psychosocial correlates of internet gaming
disorder: Psychopathology, life satisfaction, and impulsivity. Computers in Human
Behavior, 68, 388-394.

14 Jelen kutatasban szintén az 6t vagy tobb internetesjaték-hasznalati zavar kritériumot
teljesítő válaszadókat tekintettük a játékhasználati zavar rizikójával jellemezhető cso¬
portba tartozóknak.