Oldal 47 [47]
46 = KIRÄLY ORSOLYA - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
játék-használók körében mutatkozó nagyobb társas integrációval kapcsolatos
eredmény szintén összhangban van a nemzetközi szakirodalom vonatkozó
megállapításaival (pl. Griffiths et al., 2003), amely szembemegy azzal a régi, de
még mindig érzékelhető sztereotípiával, amely szerint a videójátékokkal játszó
emberek magányosak és nincsenek barátaik (Kowert et al., 2014; Schiano et al.,
2014). Az impulzivitás és a szenzoros élménykeresés pszichológiai jellemzőkkel
elsősorban a játékhasználati zavarral kapcsolatos kutatások foglalkoznak, és
az eredmények alapján a videójátékok problémás (függő) használata szignifikáns
pozitív együttjárást mutat mind az impulzivitassal (Salvarli & Griffiths, 2019),
mind a szenzoros élménykereséssel (Mehroof & Griffiths, 2010). Ezek alapjan,
s mivel a videdjatékok központi tulajdonsága, hogy izgalmasak és olyan élmé¬
nyeket nyújtanak, amelyek kifejezetten vonzóak azok számára, akik kedvelik
az újszerű és intenzív élményeket, akár kockázatok árán is, várható volt, hogy
az OLAAP 2019 kutatás során vizsgált problémamentes videójáték-használat
is összefüggést mutasson a szenzoros élménykereséssel.
A többváltozós bináris logisztikus regresszió eredményei alapján az aktu¬
ális videójáték-használat vegyes képet mutat a pszichológiai korrelátumok
szempontjából. Összefügg az élettel való alacsonyabb általános elégedettséggel,
a szenzoros élménykereséssel, az aggodalmaskodással és a mentalizáció / re¬
flektív funkciók bizonyosság altípusával. Nem függ viszont össze az általános
jólléttel, az impulzivitással, a ruminációval, " a testi tünetekkel és a mentalizá¬
ció/reflektív funkciók bizonytalanság altípusával." A vonatkozó szakirodalom
kizárólag a problémás használat korrelátumait vizsgálja, a videójáték-haszná¬
lat korrelátumait nem. A nemzetközi kutatások eredményei alapján a problémás
játék, avagy a játékhasználati zavar erős negatív kapcsolatban áll az élettel való
elégedettséggel (Bargeron & Hormes, 2017; Mentzoni et al., 2011) és az impul¬
zivitással (Ding et al., 2014; Yen et al., 2017), közepes negatív kapcsolatban áll
a szenzoros élménykereséssel (Mehroof & Griffiths, 2010), gyenge negativ kap¬
csolatban all az altalanos jolléttel (Verlinden et al., 2021) és a ruminacidval
(Kökönyei et al., 2019), és eltérő mértékű szignifikáns kapcsolatban áll a kü¬
lönböző, fizikai egészséggel kapcsolatos változókkal (Mánnikkö et al., 2020).
Az aggodalmaskodás és a mentalizációra / reflektív funkciókra vonatkozóan
nem találtunk szakirodalmi adatokat.
12 Rumináció: ha a válaszoló inkább hajlamos negatív érzelmein, azok okain és következ¬
ményein rágódni.
13 A mentalizáció / reflektív funkciók bizonytalansága altípus: amikor a személy nem vagy
csak nehezen képes figyelembe venni a mentális állapotok jellemzőit (pl. érzelmek, gon¬
dolatok, szükségletek) a saját és mások viselkedéseinek magyarázata során.