Page 159 [159]
158 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
, Nem volt visszaút"
A magyar parasztság döntő többsége számára az 1960-as évek első felében
fokozatosan vált realitássá a termelőszövetkezet. Elsősorban azért, mert ek¬
korra veszett el végképp a remény, ami a belépési nyilatkozat aláírása után
évekig tartotta bennük a lelket. A három év leteltével szembesülniük kellett
azzal, hogy kiléphetnek ugyan a téeszből, de a föld kiadását a téesz a leg¬
különbözőbb ürügyekre hivatkozva megtagadhatja. A földkiadások kapcsán
kialakult helyzetet Kádár János, az MSZMP első titkára így jellemezte a KB
ülésén: , Meg kell azt is mondani, hogy [...] tulaadonképpen az alkotmány
alaptörvényével ellentétes helyzet van, és a valóságban mi tulajdonképpen
folyamatos törvénysértést is elkövetünk. Az alaptörvények ugyanis biztosít¬
ják a tulajdont az állampolgárnak. Ez így is van, s a tulajdon mindeddig biz¬
tosítva volt, de azzal a kis fenntartással, hogy a tulajdonával mindent tehet,
csak egyet nem: nem rendelkezhet vele."" Kádár utolsó félmondata éppen
a tulajdon lényegére, azaz a rendelkezési jogra utalt. Az idézet világosan mu¬
tatja a hatalom cinizmusát: nem engedett, holott tudatában volt annak, hogy
alkotmánysértően jár el.
Egyrészt tehát azzal szembesült a parasztság, hogy hiábavaló volt az éve¬
kig tartó kivárás, nincs esély az egyéni gazdálkodáshoz való visszatéréshez.
Másrészt pedig az is kirajzolódott ekkorra, hogy a téeszen belül stabilan szá¬
míthatnak a háztáji gazdaságra, továbbá egyre inkább elterjedt a részes mű¬
velés, a természetbeni premizálás stb. Az is növelte a tagság biztonságérzetét,
hogy egyre több helyen kötöttek munkavállalói megállapodásokat. A téesz
így biztosítottaa munkák zavartalan és kellő időben való elvégzését, a tagság
pedig egyre gyakrabban jó előre tudhatta, hogy melyik munkáért milyen ja¬
vadalmazást kap."
A falusi családok ezen realitások figyelembe vételével gondolták tehát újra
a megélhetés lehetőségeit. Azoknál, akik a téeszbdben maradás mellett dön¬
töttek, megfigyelhető egy gyakorlatias társadalompszichológiai változás,
aminek a lényege a következő mondattal érzékeltethető: , Nehéz megválni
az egyéni gazdálkodástól és gondolkodástól, de ha már mégis termelőszövet¬
7° MNL OL M-KS-2838. f. 4/83. 6. e. Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1966. október 13-ai üléséről.
7 A valkói téesz pl. 1965-ben , Területvállalási és jövedelmezési megállapodást" kötött minden olyan
taggal, aki kapás kultúrából vállalt területet. A megállapodás külön rögzítette a gyalogos és kü¬
lön a fogatos szövetkezeti tagok feladatait, valamint a munkáért járó bért. A szerződést csak , gar¬
nitúrában" lehetett megkötni. Egy , garnitúra" a következőket foglalta magában: 1,5 kh kukorica,
450 négyszögöl korai burgonya, 535 négyszögöl bokorbab, 530 négyszögöl uborka, 535 négyszögöl
cukorrépa, 500 négyszögöl őszi burgonya, 180 négyszögöl paradicsom, 150 négyszögöl juliskabab.
A gyalogmunkások az említett kultúrák ápolásán túl kötelezték magukat, hogy a brigádvezető fel¬
szólítására tíz munkanapot (lóvezetés, morzsolás stb.) kötelesek dolgozni munkaegységre. Pintér
J.-Takács I. (Szerk.): Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok i. m. III. 133.