Page 154 [154]
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 153
Mezőgazdasági Osztály. Ez az agráros társaság?" lépésről lépésre tudatosítot¬
ta a legfelső döntéshozókkal, hogy a kollektivizálás formai sikere, gyors be¬
fejezése nem járt együtt azzal, hogy a téesztagság nagy része szorgalmasan,
lelkiismeretesen dolgozzon a közösben. Ezt a problémát tovább súlyosbította,
hogy a mezőgazdaságból kiáramlott több százezer kereső munkaerejét nem
tudták belátható időn belül gépesítéssel pótolni."
Fehér Lajosék világossá tették, hogy az életszínvonal-politika és a kivi¬
tel szempontjából egyaránt fontos mezőgazdasági árutermelés növeléséhez
- elegendő gépesítés, beruházás híján - még évekig szükség lesz a magyar
paraszt munkaszeretetére, szorgalmára, csakúgy, mint a háztáji gazdaságban
található termelési eszközökre, épületekre. Fontos emlékeztetni arra, hogy
a hatvanas évek közepéig a téeszekben hagyományos, kézi munkára alapo¬
zott gazdálkodás folyt."
Az átszervezés következtében jelentkező ellátási gondok" miatt a hata¬
lom kényszerhelyzetbe került. 1956 tapasztalatai és a felvállalt életszínvonal¬
politika miatt kénytelen volt újabb és újabb kompromisszumokat kötni a
parasztsággal. Mindaz, ami a téesztagság érdekeltségét biztosította, ütközött
a sztálini kolhozformával. Az 1950-es években hangoztatott hivatalos állás¬
pont szerint a szocialista mezőgazdaság immanens lényege volt a munka¬
egység, a brigádszervezet stb., s ennek értelmében aki ezek helyett mást
akart, az a szocializmust tagadta. Mivel a kádári vezetés nem akart nyíltan
szembefordulni e modell alapvető dogmáival, a tagság érdekeltségének meg¬
teremtésére alkalmas munkadíjazási, munkaszervezeti megoldásokat a gya¬
korlatban ugyan engedélyezték, de törvényekkel évekig nem szabályozták.
Az új problémakezelés működési mechanizmusa a következőképpen fog¬
lalható össze: Az országos vezetés figyelemmel kísérte a téeszek gyakorlatá¬
ban formálódó érdekeltségi megoldásokat. Ez nemcsak azt jelentette, hogy
a Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztálya és a Földművelésügyi Mi¬
nisztérium rendszeresen gyűjtötte az információkat a helyi munkadíjazási,
munkaszervezeti stb. kezdeményezésekről, hanem aztis, hogy atudományos
kutatóintézeteket is bevonták az elemző munkába. Az egyik ilyen műhely
5 . A korrekciós politika kezdeményezésében és kivitelezésében nagy szerepet játszott a mind szerve¬
zettebben fellépő agrárlobbi, melynek meghatározó személyiségei közé tartozott Fehér Lajos, Erdei
Ferenc, Keserű János, Csizmadia Ernő, Dimény Imre és Hont János. Bővebben lásd: Varga Zs.: Az
agrárlobbi i. m. 82-95.
8 MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/29. 6. e. A mezőgazdaság második ötéves tervének néhány főbb
irányelve és megvalósításának fő feltételei.
59 Fazekas B.: A mezégazdasagi termeldészévetkezeti mozgalom i. m. 187.
A hatvanas évek első felében a mezőgazdasági termelés éppen csak elérte az 1958-1959-es évek atla¬
gát. Évekig tartó ellátási gondokat idézett elő, hogy a kollektivizálás alatt az ország állatállománya
- a juhállomány kivételével - számottevően csökkent, s ennek a csökkent állománynak a kondíciója
is romlott. Pető I.-Szakács §.: A hazai gazdaság i. m. I. 466-474.