Page 153 [153]
152 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
ca után újabb kudarchoz vezet. Ezt elkerülendő, a magyar realitások alap¬
ján keresni kell azokat a termelési megoldásokat, amelyek még belül vannak
a szovjet vezetés tűréshatárán.
A kollektivizálás végül a Dögei-féle koncepciót követve indult, hamaro¬
san azonban olyan súlyos gazdasági, társadalmi problémák jelentkeztek az
agrárszektorban, hogy a legfelső vezetés korrekcióra kényszerült. Ezt jelezte
egyrészt, hogy leváltották a dogmatikus földművelésügyi minisztert, Dögei
Imrét, másrészt pedig a Politikai Bizottság 1960. február 16-ai ülésén legfelső
szintű döntés született arról, hogy a téeszek gyakorlatában engedélyezni kell
olyan helyi megoldásokat, amelyek eltérnek ugyan a szovjet kolhozformától,
de képesek megteremteni a téesztagság érdekeltségét." Ugyanez a határozat
engedélyezte a téeszek számára a munkaegységrendszertől való eltérést is:
»A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a helyi viszonyoknak leginkább
megfelelő, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő, bevált munkadíjazási és
jövedelemelosztási módszerek szélesebb körű elterjesztését. [...] A helyi viszo¬
nyoknak leginkább megfelelő formák bevezetéséről minden esetben a szö¬
vetkezetek közgyűlésének kell döntenie."
A vonatkozó PB-határozatot óriási vita előzte meg, ami jelezte, hogy maga
az országos vezetés sem volt egy nézeten ebben a kérdésben. Ezzel magya¬
rázható, hogy az említett érdekeltségi megoldásokat hangsúlyozottan csak
átmeneti időre szánták.
Változó hatalmi reakciók
Mire befejeződött a kollektivizálás utolsó hulláma 1961 tavaszán, közeledett
a hároméves kilépési tilalom lejárta azok számára, akik az első hullámban,
1959 elején léptek be. Nem meglepő, hogy 1961 nyár végén újabb és újabb ki¬
lépési kérelmek érkeztek a Dunántúlról." A kilépési törekvések felerősödése
jelezte, hogy a paraszti ellenállás egy újabb tömeges formájával kell számolni.
A kérdés az volt, hogyan értelmezi ezt a politikai vezetés. Betudja a falun
megbújó ,osztälyellenség” aknamunkäjänak, s adminisztrativ rendszabä¬
lyokkal próbálja rendezni a kérdést, vagy folytatja azt a problémakezelést,
amit a kollektivizálás alatt átmeneti jelleggel fogadott el. A döntésben nagy
szerepet játszott a KB mellett működő szakapparátus, a Fehér Lajos vezette
54 MNLOLM-KS-288. f. 5/170. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1960. február 16-ai üléséről.
* Uo.
> MNL OL M-KS-2838. f. 28/1961/11. 6. e. Havi jelentések: a tsz-fejlesztéssel és megszilarditassal kap¬
csolatos anyagok, 1961. junius—1962. januar.