Oldal 41 [41]
40 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
jelentőségét, a gépesítést, úgy a szövetkezés megsegítése, mint a kulákság ki¬
szorítása terén."
A kolhozrendszer népszerűsítése terén sokat vártak a Szovjetunióba lá¬
togató első magyar parasztküldöttségtől. A nyolcvan főt számláló delegáció
1949. május 27. és július 3. között tartózkodott a Szovjetunióban." Már a kint
tartózkodásuk idején riportok sora jelent meg a Szabad Föld és a Szabad Nép
hasábjain." A Magyar Rádióra is nagy szerep hárult." Az agitációs munka
java a hazaérkezés után kezdődött. A parasztküldöttség tagjainak részvételé¬
vel országszerte nagygyűléseket tartottak, kb. 350-400 helyen. A szovjet me¬
zőgazdaság eredményeit bemutató, több mint száz képből álló képsorozatot
is körbevitték az országban."
Az intenzív agitáció ellenére sem nőtt a téeszcsék vonzereje, ráadásul
a már megalakult gazdaságokban is sok problémát észleltek a mezőgazdasági
irányítás helyi szervei." A tőlük beérkező jelentések alapján az FM Termelő¬
szövetkezeti Főosztály 1949 végén a következőkre hívta fel a figyelmet: , Ter¬
melőszövetkezeti csoportjaink fejlődésében a főveszély: a kapitalista veszély.
[...] A kapitalista veszély abban nyilvánul meg, hogy a tagok boldogulásukat
- munkájuk szerint - nem a termelőszövetkezet keretein belül keresik, ha¬
nem egyéni gazdaságuk termőerejének növelése érdekében igyekeznek ki¬
játszani a rendelkezéseket." Azok a parasztok tehát, akik I. vagy II. típusú
téeszcsébe léptek be, arra törekedtek, hogy megtartsák az egyéni kisgazda¬
ságukat is. Ez magyarázta, hogy igyekeztek minden bevételt kiosztani, s el¬
zárkóztak a beruházási tartalék és üzemi alap létesítésétől. A korabeli kimu¬
tatások szerint 1949 közepén minden harmadik téeszcsétagnak volt egyéni
5 MNL OL M-KS 276. f. 85. cs. 12. 6. e. Az MDP Mezôgazdasägi és Szôvetkezetpolitikai Bizottsága
1949. február 7-i ülésének jegyzőkönyve. A Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár alapelvei.
“ — A küldöttséget Erdei Mihály, a DÉFOSZ alelnöke és Keresztes Mihály, földművelésügyi államtitkár
vezette. A csoport egyik fele a Voronyezs, Sztálingrád és Micsurinszk térségét, a második pedig a
Rosztov körüli mezőgazdasági üzemeket kereste fel. Szabad Nép 1949. július 24. 1-2. Mit láttunk a
Szovjetunióban? A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség levele a magyar dolgozó paraszt¬
sághoz.
5 A Szabad Nép 1949. június 2-ától, a Szabad Föld pedig június 5-étől közölte a riportokat.
6 A rádió propagandaszerepéről bővebben läsd: Applebaum, A.: Vasfüggöny i. m. 212-228.; Simändi
Irén: Politika, társadalom, gazdaság a Magyar Rádióban, 1949-1952. Bp. 2015.
7 MNL OL M-KS 276. f. 93. cs. 165. 6. e. A DEFOSZ Központ jelentése a TSZCS népszerűsítéséről.
8 1949-ben még csak éppen elkezdték létrehozni a járási pártbizottságokon működő mezőgazdasági
osztályokat, így a megyei szerveknek kellett közvetlenül foglalkozni a téeszek szervezésével. 1950¬
ben viszont már a járási pártbizottságokra és a járási mezőgazdasági osztályokra is lehetett számíta¬
ni. Az viszont továbbra is gondot jelentett, hogy a helyi közigazgatás átszervezése, a tanácsrendszer¬
re való áttérés éppen 1950-ben fejeződött be. Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó
fordulatok évtizede Magyarorszagon, 1945-1956. Bp. 2011. 160-165.
9 MNL OL XIX-K-1-c FM TUK iratok 24. d. Jegyzökönyv az FM Kollégium 1950. január 7-i üléséről.
A termelőszövetkezeti csoportok helyzete 1949 végén.