Oldal 42 [42]
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 41
gazdasága." Erre a problémára reagált az 4185/1949. Korm. sz. rendelet, ami
előírta a földbehozatali kötelezettseget - de a várt hatás elmaradt, inkább
tömeges kilépésekre került sor.?!
A III. típusú téeszcséknél nem annyira földbevitellel volt a gond, hanem
azzal, hogy a tagok nem tartották be az alapszabály lényegi elemeit. Nem
alakították ki az állandó közös munkaszervezetet, vagy nem megfelelően al¬
kalmazták a munkaegység-elszámolást. Nagyobb volt a háztáji a megenge¬
dettnél, s nem vitték be az igás állatokat a közösbe.?
Az első kampány: az intézményesített erőszak évei
Az 1949-es év szerény eredményeket hozott a termelőszövetkezeti gazdálko¬
dás terén. Bebizonyosodott, hogy a földhiányban szenvedő rétegek hajlandók
voltak ugyan belépni az I-es és II-es típusú szövetkezeti csoportokba, de a ha¬
talom várakozásaival ellentétben a magasabb kollektivizáltsági fokot jelentő,
a kolhozra hasonlító típusba már nem léptek át. Ezzel szembesülve Rákosiék
változtattak a kollektivizálás addigi módszerein. 1950-ben előre meghatá¬
rozták, hogy az egyes megyékben hány új termelőszövetkezeti csoportot kell
létrehozni az év folyamán. Az előkészítés részeként Rákosiék azt demonst¬
rálták, hogy a szövetkezetesítés iránti igény tömegméretűvé vált a magyar
paraszti társadalomban, így a pártvezetés csak teret enged ennek az alulról
jövő igénynek. Ezt a célt szolgálta a termelőszövetkezeti csoportok és gépállo¬
mások első országos tanácskozása, amelyet 1950. január 24-25-én rendeztek
meg Budapesten. Rákosi Mátyás is felszólalt a rendezvényen, a parasztságnak
szánt üzenete így szólt: ,ez a tanácskozás azt mutatja: a termelőcsoportok
tagjai meggyőződtek róla, hogy helyes volt az út, amelyre pártunk vezette
őket, mint ahogy helyes volt az az út, amelyre előttünk felszabadítónk a nagy
Szovjetunió parasztsága rálépett".? Az esemény nagy sajtónyilvánosságot
29 Uo.
a Ezek a paraszti reakciók jól nyomon követhetők a rendőri napi jelentések dekódolása révén. MNL
OL M-KS 276. f. 93. cs. 64.-66. ő. e. A BM IV/1.b. Kiértékelő Csoport összefoglalói a szövetkezeti
mozgalommal kapcsolatos rendőri jelentésekről, 1949. január-december.
2 Szőlő- és gyümölcstermő vidékeken a kint hagyott szőlő és gyümölcstermő területet egyszerűen
letagadták, vagy azokat szántónak, illetve konyhakertnek minősítve jelentették be. A háztáji terü¬
letét csoportértekezleti határozatokkal a rendelettől eltérően nagyobb mértékben állapították meg.
Az igás állatokat visszatartották egyéni gazdaságaikban, azokkal fuvaroztak, vagy eladták a belépés
előtt. Ha mégis bevitték, akkor nagyon magas árat kértek érte, s vagy elérték ezt, vagy ha nem, ak¬
kor megegyezés hiányában a téesz vezetése szemet hunyt afelett, hogy a belépés előtt másutt adják
el készpénz fejében. Uo.
3 Szabad Nép 1950. január 26. , Pártunk jó utat mutatott, amikor a dolgozó parasztságnak a szövetke¬
zeti termelést ajánlotta". Rákosi elvtárs beszéde a termelőcsoportok és gépállomások küldötteinek
országos tanácskozásán.