Oldal 32 [32]
Célkeresztben a falusi osztályellenség, a kulák « 31
többféle előterjesztett altenatíva közül a legszigorúbbat, azaz a 25 hold vagy
350 aranykorona kritériumot fogadta el az alábbi kitétellel: , Semmi esetre
sem lehet kivételt tenni olyanokkal, akiknek a földművelés mellett egyéb fog¬
lalkozásuk van." Ettől kezdve az első Nagy Imre kormány 1953. július 4-i
megalakulásáig ez volt az érvényben lévő kulákhatár Magyarországon.
Az így rögzített kritériumok tükröződtek a következő években a kulákok
zaklatására leginkább alkalmas beszolgáltatási és adórendszerben is. A me¬
zőgazdasági termények kötelező beszolgáltatásáról évente megjelenő rende¬
letekben 25 kh volt az a birtokhatár, amely fölött progresszíven emelkedtek
a terhek. Az adózás terén a mezőgazdaság-fejlesztési járulékról kiadott
1949. évi rendelet hozott fordulatot." Ezt az adófajtát a köznyelvben hama¬
rosan „kuläkadökent” emlegették. Nem véletlenül. Ez lett az alapja az ún.
»kuldklistanak”.*° Erdemes tehát részletesen megvizsgálni, kikre vonatko¬
zott ez új adókötelezettség.
„(1) Az olyan mezö- &s erdőgazdasági ingatlan (továbbiakban: birtok)
után, amelynek területe a 25 kataszteri holdat vagy kataszteri tisztajövedel¬
me a 350 koronát eléri vagy meghaladja, mezőgazdaságfejlesztési járulékot
(a következőkben: járulékot) kell fizetni.
(2) A 15 kataszteri hold vagy ennél kisebb területű birtok után járulékot
még akkor sem kell fizetni, ha annak kataszteri tisztajövedelme a 350 koro¬
nát megis haladja. Ugyancsak nem kell járulékot fizetni a birtok után, akkor
sem, ha a birtok területe a 25 kataszteri holdat meg is haladja, azonban ka¬
taszteri tisztajövedelme 150 koronánál nem több.
(8) Az olyan birtok után, amelynek területe a 15 kataszteri holdat, katasz¬
teri tisztajövedelme pedig a 150 koronát eléri vagy meghaladja, járulékot kell
fizetni, ha a gazdálkodónak mező- és erdőgazdasági ingatlanból származó
jövedelmén kívül általános jövedelemadó alá eső más jövedelemforrásból is
van jövedelme, és ez az évi 5000 forintot meghaladja. [...)
3 MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 45. őe. Jegyzőkönyv az MDP Titkárság 1949. május 25-i üléséről. Javas¬
lat a Titkárság számára a kulák-középparaszt határ kérdéséről, 1949. május 24. Ea.: Gerő Ernő.
» Már az 1948/49-es rendelet kimondta, hogy egy 25 kh-as gazdaságnak háromszor, egy 50 kh terüle¬
tűnek négyszer annyi terményt kellett beszolgáltatni a szántóként nyilvántartott területe minden
egyes holdja után, mint egy 5 holdas gazdaságnak. Erről bővebben lásd: Erdmann Gyula: Begyűjtés,
beszolgältatäs Magyarorszägon 1945-1956. Bekescsaba 1993. 93-98.
5 1948-ban, a bevezetésekor 15 kh volt ennek a különadónak a határa. Az 1949. mäjusi orszäggyüle¬
si választások előtt megváltoztatták a határt, s összhangba hozták a Titkárság által meghatározott
kulákkritériumokkal.
Hantó Zsuzsa: Kulákok. Megkülönböztetés, megtörés, megsemmisítés. Rubicon 21. (2010) 9. sz. 44¬
57.; Kávási Klára: Kuláklista. Bp. 1991. Nagy József: À kuläkkérdés és megoldäsa az 1948-1953-as
években. Múltunk 44. (1999) 3. SZ. 41-97.