Oldal 31 [31]
30 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Balassa" felvetette, hogy a szürke ruhát azért látná helyesebbnek, mert ha
a vidéki rendőrőrsök megszokják, hogy ez a munka az ÁVH feladata, akkor
ők »atengedik a terepet«, és ezen a téren passzívakká válnak. Ha pedig úgy
látják, hogy ezt a munkát a rendőrség végzi el, úgy az akcióban példát lát¬
nának. Kádár elvtárs erre válaszolva kijelentette, hogy az aggály jogos, de
ennek orvossága az, hogy az ügy megbeszélésébe mindenkor vonják bele a
helyi rendőrség vezetőjét, az akcióban pedig mindenkor vegyen részt a helyi
őrs minden tagja. [..] Ezután Kádár elvtárs beszélt arról, hogy fel kell állítani
— Péter elvtárs javaslata szerint — a második ilyen csoportot is. Kijelentette,
hogy ehhez 20-30 jó embert a központi kiképző zászlóaljtól át kell helyezni
az ÁVH-ra. Megjegyezte, hogy ennek a központi karhatalmi szervnek jelen¬
tősége olyan arányban csökken, amilyen arányban fejlődik az ÁVH karhatal¬
ma. Megjegyezte, hogy ezeknek a csoportoknak egy-egy politikailag képzett
vezetőre és egy-egy helyettesre van szükségük."" (Kiemelés az eredetiben)
A BM Kollégium 1949. március 16-i ülésén már egyértelműen a kulák¬
korlátozással összefüggő gyakorlati feladatok kerültek napirendre. Kádár a
konkrét helyi tapasztalatokat is értékelte, s ezek között Hajdú megyére, mint
negatív példára utalt.
, Hajdú megyei rendőri szerveink a megyei bizottság ösztökélésére járá¬
sonként megkezdték az összefüggő kulákellenes akciók megindítást. Ezt úgy
intézték, hogy mindazokat a módszereket, amelyeket az instrukciók folya¬
mán kaptak, okkal, ok nélkül kezdték alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy nem
értették meg azt, hogy ezeket az eszközöket akkor kell kezdeni alkalmazni,
amikor okot találunk rá, vagyis amikor valami felüti a fejét. A Hajdú me¬
gyeihez hasonló esetekkel mozgósítjuk az egész kulákságot, és lehetetlenné
tesszük, hogy magunk szabjuk meg: az ellenség mely rétegével lépünk harc¬
ba. Nem szabad olyan erőt kihívni, amelyet mindennapi eszközökkel nem
tudunk elintézni." Az államvédelmi szervek által követendő stratégia lényege
tehát így foglalható össze: , ezeket az eszközöket akkor kell kezdeni alkal¬
mazni, amikor okot találunk rá, vagyis amikor valami felüti a fejet”.”
A kulák meghatározása körüli kaotikus helyzetnek úgy vetett véget a párt¬
vezetés, hogy 1949 tavaszán bizottságokat küldött ki Bihar, Hajdú, Borsod,
Győr, Zala és Pest vármegye tizenhat községébe. Az volt a feladatuk, hogy az
adó- és egyéb nyilvántartások alapján egyenként megvizsgálják a falu leg¬
módosabb , elemeit", majd a helyi MDP és DÉFOSZ titkár segítségével közü¬
lik kiválasszák , a tényleges kulákokat", s ezáltal elősegítsék az , optimális"
kulákhatár megállapítását. Az MDP Titkárság az 1949. május 25-i ülésén a
70 . Dr. Balassa Gyula ekkor országos rendőrfőkapitány volt.
na ABTL 2.1. XI/8 V-150346 BM Kollégiumi ülések anyagai. 1949. március 7.
2 ÁBTL 2.1. XI/8 V-150346 BM Kollégiumi ülések anyagai. 1949. március 16.