Cím
Veres róka, vörös bársony, piros rózsa. A piros/vörös a magyar nyelvben és kultúrában
Cím (EN)
'Veres’ Fox, ’Vörös’ Velvet, ’Piros’ Rose. The ‘piros-vörös’ [red] dual color terms in Hungarian language and culture
Szerző
Bálizs Beáta
Lektor
Vargyas Gábor
Megjelenés dátuma
2020
Megjelenés helye
Budapest
Absztrakt
A címben szereplő két ’piros’ jelentésű színnév nemzetközi diskurzusban is megjelenő témáját jelen kötet néprajzi/kulturális antropológiai (részben kultúrtörténeti), ill. nyelvészeti (részben nyelvtörténeti) megközelítéssel vizsgálja. Azt a kérdést teszi fel, miért rendelkezik a magyar nyelv két hasonló jelentésű és jelentőségű színnévvel a piros szín kifejezésére. Erre egyrészt nyolc településen színmintás kísérleteket is magában foglaló, másrészt több digitális szövegkorpuszban végzett kutatás alapján azt a választ adja, hogy ennek a két színelnevezésnek a párhuzamos megléte elsősorban történeti perspektívában értelmezhető. Az írott források tanúsága szerint ugyanis eredetileg a veres/vörös volt e színtartomány egyeduralkodó („hivatalos”) elnevezése, ill. a piros szín gyűjtőfogalma maradt egészen addig, míg a nyelvünkben a 19. századtól gyakorivá váló piros háttérbe nem szorította. Napjaink élőnyelvében azonban már ez utóbbi színnév (a moldvai csángó dialektus) kivételével teljesen kiszorította a veres/vöröst – legalábbis a piros színtartomány kifejezésében. Vagyis a kutatásban egyértelmű igazolást nyer, hogy a piros a kognitív piros színkategória jelölésében ma pontosan ugyanazt a („kategóriajelölő”) szerepet játssza, mint amit korábban a veres/vörös töltött be. A kérdéses színneveknek – régi szövegeinkre jellemző – gyakoriságában és kontextusaikban bekövetkező változásokat alaposabban nyomon követve az is kiderül, hogy a piros színkategória szintén változott az elmúlt évszázadok során. Méghozzá apránként összeszűkült, főleg miután kivált belőle a rózsaszín, melynek kifejezésére egykor azonban nem csupán a rózsaszín (ill. a testszín, a barackvirágszín stb.) szolgált, hanem a piros szó is. Jelen könyv ugyanis arra nézve is számos bizonyítékot vonultat fel, hogy a már a kódexirodalomtól kezdve pozitív konnotációkkal rendelkező piros eredeti alkalmazását és vizuális szemantikáját tekintve részben a rózsa, a hajnal, az arc és a bíbor szavakkal, ill. ezek vonzónak vélt tónusával állhatott rokonságban, nem pedig általában a pirossal.
Absztrakt (EN)
This book explores the problem of dual color terms, a question very much in the focus of international anthropological and linguistic scholarship. Hungarian language has two identical terms for naming one and the same red color: ‘piros’ and ‘vörös’. Based on ethnographic fieldwork with color samples in eight Hungarian settlements and extensive language-historical research in digital text corpora, the author comes to the conclusion that the parallel occurrence of these two terms goes back to historical reasons. According to written sources, originally ‘veres/vörös’ was the only generic term for ‘red’ until, in the 19th century, ‘piros’ has displaced it. Except for one dialect, that of the Moldavian “Csángó” in Roumania which still keeps ‘vörös/veres’ in its original position, present day Hungarian language has shifted over to the almost exclusive use of ‘piros’, a term that has the same role as ‘veres/vörös’ had earlier in denominating the whole category of red. However, ‘piros’ has also changed its content during past centuries as the author’s historical research focusing on the frequency and context of these color terms brought it to light. Its content has gradually shrunken, especially after the secession of the category of “pink” denominated originally by the terms of ‘rózsaszín’ [“color of the rose”] and ‘piros’ itself. ‘Piros’ had namely positive connotations and has been associated with concepts like “rose-flower”, “dawn”, “face/cheek”, “purple” and their color tone considered attractive.
Kiadó
L'Harmattan
Társkiadó
PTE BTK Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék
Tudományos besorolás
monográfia
Tudományterület
Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857)
Kulcsszavak
színosztályozás | kognitív antropológia | néprajz | kultúrtörténet | kognitív nyelvészet | korpusznyelvészet
Formátum
Text
ISBN
978-963-414-706-0
Sorozat
Studia Ethnologica Hungarica
ISSN
1587-8899
Nyelv
magyar
Kiadás
Első kiadás
Jogok
CC BY-NC-ND 4.0