Page 227 [227]
s 1. SZ. MELLÉKLET ?
viszont ezen felül elsősorban a kérdező saját nyelvéhez és különleges
nyelvhasználatához alkalmazkodik.""5
1937-ben egy köztisztviselő levelében Julien Benda Un Régulier dans
le siecle (Egy szerzetes az évszázadban) című írására, valamint Az írás¬
tudók árulására (La Trahison des Clercs) történtek utalások. Ezeket a szö¬
vegeket olvasva a cselekvés fogalmáról és a valósághoz való viszonyáról
szóló vita kellős közepén találjuk magunkat. Benda könyve a politikai
szenvedélyt és a realista ideológiát tárgyalja. Támadja Nietzschét, Péguy-t,
Maurice Barrést, valamint — noha Benda életművében vannak bizonyos
neoklasszicista vonások — Charles Maurras Action Francaise-ét.
Magyarországon viszont nem Benda könyve, hanem a korabeli köl¬
tészet egyik kulcsfigurájaként és a Nyugat legintellektuálisabb szerző¬
jeként számon tartott Babits sokkal radikálisabb és mélyebb esszéje
váltott ki vitákat a szellemi életben. Babits a karteziánus racionalitást
állította szembe korának irracionális gondolataival, ide értve Bergson
életfilozófiáját, aki szerinte , misztikus, idegen a francia szellemtől", és
akinek egy másik nagy bevezető tanulmányt szentelt. Ez a bírálat más
formában Benda Az írástudók árulása című könyvében is megjelenik,
aholis a szerző újrafogalmazza a , Gondolkodom, tehát vagyok? tételét,
mivel úgy találja, hogy a , Cselekszem, tehát vagyok" jobban illik saját
korához, és a bergsonizmus ,igazi képlete" az, hogy ,Gyarapodom,
tehát vagyok." A modern filozófiát pedig elmarasztalja azért a törekvé¬
séért, amelynek célja, , hogy az eszmélet gyakorlati jellemvonását lénye¬
gi jellegévé tegye meg, tudatosságát pedig másodrendű vonássá csök¬
kentse"."9 (Ezt a tanulmányt Babitsnak egy a háború , veszedelmes
ideológiájá -ról írott, 1917-ben publikált cikke előzte meg. Bendától
Az írástudók árulását csak 1944-ben fordították le magyarra, és csak
108 Lart comme la science est une attitude en présence de la réalité. Lart comme la
science a pour objet d’interroger la réalité et pour en tirer une réponse significative
ou utile de lui poser des questions justes. Pour obtenir ces réponses l’art et la science
emploient des moyens différents, et la poésie elle-même a une technique, en partie
suggérée par la tradition, mais pour le surplus et surtout adaptée à l’idiome propre et
à l’utilisation particulière de l’interpellateur.” NRF, 1936. äprilis 1., 624-625.
109 Benda: Az írástudók árulása, 211, 353.
+ 225 +